KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Pedro Almodóvar a Beszélj hozzá! kritikai sikere után már készül is az újabb hódításra. A Tarantula egy francia bűnügyi regény adaptációja ugyan, de vérbeli Almodóvar-opusznak látszik: egy bosszúszomjas apa, miután megfosztotta férfiasságától, beleszeret lánya agresszorába. A főszerepekben Penélopé Cruz és Antonio Banderas. A rendező ezen kívül egy komédia és egy önéletrajzi ihletésű film forgatókönyvén is dolgozik. A La Mala Educación ihletője a fiatalkorban elszenvedett szigorú vallásos nevelés.

 

*

 

Martin Scorsese egy hírhedt pin up girl életét viszi filmvászonra. Betty Page az ötvenes évek egyik leghíresebb sztriptíztáncosnője volt, legendáját tovább növelte, amikor a filmsztár 1958-ban titokzatos körülmények között eltűnt, majd évek múltán, immár hithű keresztényként újra felbukkant. A kamaszszobák Bűnbánó Magdolnáját Liv Tyler kelti életre.

 

*

 

A Resident Evil balsikere után a zombik újult erővel támadnak fel a mozivásznakon: Danny Boyle és a Part szerzőjeként megismert Alex Garland közös filmje, a 28 nap múlva novemberben kerül bemutatásra. A digitális kamerával felvett kőkemény akcióhorror története két híres Romero-opusz, a Crazies (Őrjöngők) és a Dawn of the Dead (A Holtak hajnala) ötvözetéből született: miután egy elszabadult virus az egész Föld lakosságát megfertőzte, maroknyi túlélő próbál az élőhalottaktól hemzsegő Londonból kijutni, hogy csatlakozzon az Észak-Angliában állomásozó különleges katonai erőkhöz.

 

*

 

72 esztendős korában elhunyt John Frankenheimer, a bűnügyi drámák és akcióthrillerek egyik első hollywood-i kismestere, többek közt olyan kultuszdarabok rendezője, mint a Frank Sinatra legjobb alakítását jelentő Mandzsúriai jelölt, a paranoia-filmek úttörőjének számító Másodpercek vagy az Elmore Leonard regényéből forgatott Tíz másodperc az élet. Frankenheimer munkái elsősorban feszült atmoszférájukkal és erőteljes képi világukkal tűntek ki az élmezőnyből, valamint azzal a már-már dokumentarista precizitással, amellyel jobbára közepes történeteit felépítette (Az alcatrazi ember, Hét nap májusban). A rendező utolsó filmjét Hulla, hó, telizsák címen mutatták be Magyarországon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2663