KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Lagaan

Világverők

Pápai Zsolt

Hollywood és Bollywood eurokonform násza. Ashutosh Gowariker egészen az Oscar-jelölésig menetelő indiai eposza.

 

Ritkán esik meg, hogy egy originális indiai film menlevelet kapjon az erősen helyi értékű produkciók gyártására szakosodott Bollywood határain túlra, mi több, fényes karriert fusson be a nagyvilágban, rajongott és ajánlott darab legyen mindenhol, ahová csak eljut. A 2001-ben Oscar-jelölésig menetelő Lagaan a kivételek egyike: az indiai filmtörténet eddigi legnagyobb költségvetésű produkciója a világ meghódításának igényével készült, és egyszerre vállalja az indiai mozi hagyományait, valamint igyekszik a legfrissebb nyugati trendeknek megfelelni.

Az eredetileg négyórás, de a nyugati forgalmazás kedvéért 25 perccel karcsúbbra vett mű alcíme (Volt egyszer egy India) eposzi méretű mesét ígér. A történethez A hét szamuráj és a Menekülés a győzelembe is sorvezetőül szolgálhatott, azaz a nyugati és a keleti ihletettség is érzékelhető a filmet nézve. A sajátos műfajkevercsnek tetsző fabula egyszerre él a sportfilm, a musical, a románc, a vígjáték és a western eszközeivel, de a zsánerelegyből nem afféle hibrid, hanem egységessé szerkesztett mozi kerekedik. Gowariker direktor az innen-onnan elemelt elemeket hézagmentesen illeszti össze, mégpedig úgy, hogy a művelet közben csupán mértékkel adagolja az egzotikumot, és fél szemmel végig a multiplexekben szocializálódott néző tekintetét keresi.

A Lagaan az indiai mozi egyik kulcsfontosságú és állandóan visszatérő témáját, a nemzeti önazonosság utáni kutakodás problémáját boncolgatja egy mikroközösség hányattatásainak bemutatásán keresztül – egy kifejezetten szórakoztató film keretében. 1893-ban járunk. A nagy nyomorban tengődő, közép-indiai Csampanir tartomány dölyfös brit ura háromszoros terményadót, azaz lagaant követel a néptől, viszont, nem létező nagyvonalúságát demonstrálandó, nyit egy kiskaput: ha az egyik falucska lakói legyőzik krikettben a helyőrség válogatottját, nemcsak ők, hanem az egész tartomány három évre mentesül minden kötelezettség alól. A számukra ismeretlen sport szabályainak megtanulása és a mérkőzésre való felkészülés során a parasztoknak nem csupán a maguk kishitűségével, de az indiai társadalmat leszíjazó előítéletekkel – a kasztrendszer átkos örökségével – is meg kell küzdeniük, azonban az öntudatra ébredés frontján elért sikereik értelmet adnak áldozataiknak.

A néhol derűsebb és humorosabb jelenetekkel is megerősített, epikus áradású történetben a drámai és a lírai betétek képeznek szigeteket, hála a rendre – úgy húszpercenként, félóránként – megérkező, az indiai tömegfilm egyik elmaradhatatlan kellékének számító musical-szekvenciáknak és a feszesre vont szerelmi szálnak. A Lagaan legnagyobb erénye a remek színészválasztás, a sodró erejű cselekményvezetés és az invenciózus fényképezés. Különösen a film első felére jellemző, hogy a jelenetek felsnittelését olajozott svenkekkel, a mező–ellenmező technikát pazarul megkomponált hosszabb beállításokkal, a nagytotálokat pedig szuperközelikkel keveri szisztematikusan a rendező, és ez a vizuális értelemben vett ellenpontozó szerkesztésmód sajátos lüktetést kölcsönöz a képeknek.

A film képi világának megkomponáltsága a feszültség szinten tartásának fontos eszköze, csakúgy, mint a cselekményszövés könnyedsége. Gowariker óvatosan elkerüli az esetlegesen csak lokális érdeklődésre számot tartó momentumokat, és energiái javát a mesélésre összpontosítja, ebből következően még a film teljes utolsó óráját kitevő – a mezei mozista számára is könnyűszerrel megjósolható végkimenetelű – krikettviadalt is képes úgy bemutatni, hogy az a sportágban járatlan néző számára is élő és élvezhető legyen. A Lagaan nem a vigaszágon került be a kortárs A-szériás filmek élvonalába, és méltó vetélytársa bármely fősodorbeli produkciónak. Hollywood és Bollywood nászából izgalmas – ugyanakkor minden ízében eurokonform – mozi született.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 28. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2071