KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/szeptember
• Vaskó Péter: Minotaurusz-rend Titkos társaságok
• Beregi Tamás: A király álma Arthur-legendárium
• Kubiszyn Viktor: Kémiai menyegző Az okkult film
• Molnár Gál Péter: Orfeusz alászállt Marlon Brando
• N. N.: Marlon Brando (1924–2004)
MAGYAR FILM
• Hirsch Tibor: Csak a húszéveseké… Fiatal film
• Varga Balázs: Egyről a kettőre Török Ferenc: Szezon

• Fekete Ibolya: „Kívül van a történelmen” Holocaust és mozgókép
• Kemény György: Halál-klip Auschwitz Album
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: Aranylábak A berni gyász
DVD
• Pápai Zsolt: Missouri, kolorlokál Vincente Minelli: Találkozz velem St. Louisban
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Nevető viaszarcok Pedro Almodóvar: Rossz nevelés
• Vágvölgyi B. András: Kampányfilm Michael Moore: Fahrenheit 9/11
• Muhi Klára: Euroszkeccs Európai víziók
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Terminál
• Vincze Teréz: Az élet nélkülem
• Nevelős Zoltán: McDagadsz
• Pápai Zsolt: Carandiru
• Vaskó Péter: A hazugsággyáros
• Varró Attila: A sötétség krónikája
• Hungler Tímea: Garfield
• Köves Gábor: Az igazi szőke
• Dóka Péter: A semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

McDagadsz

Nevelős Zoltán

 

Morgan Spurlock a dokumentumműfajban elérhető alkotói jelenlét legvégső fokát valósítja meg: nemcsak kérdezőként tűnik fel, és nemcsak a film készítését teszi filmje témájává, de egyenesen a saját bőrét viszi a vásárra, mint Frank Cole Élet halál nélkül című filmjében, melyben egyszemélyes Szahara-átszelő túráját örökítette meg (a második ilyen expedícióján végül sivatagi rablók gyilkolták meg). Az elsőfilmes Spurlock ennél hétköznapibb vállalást tesz, ami mindazonáltal igen komoly veszélyeket rejt magában egészségére nézve. Az amerikai (túl)étkezési szokások és a gyorséttermi koszt egészségtelenségét leleplezendő egy hónapig szigorú McDonald’s-diétát fogad, és közben folyamatosan vizsgáltatja magát orvosokkal és étkezési szakértőkkel. A szuperméretű hamburgerek, sültkrumplik és kólaadagok – vagyis zsír-, finomliszt- és cukortömegek – jóvoltából végül nemcsak meghízik, de komplex anyagcserezavarokra is szert tesz.

Az üzenet lényegét tekintve a film nem mond többet, mint amit a Magyar Televízió híradójának a napokban két percben sikerült elmondania: Magyarországon túl sok a kövér ember, és már a gyerekek is túltápláltak, ennek oka pedig a helytelen étkezés és a mozgáshiány. Amerikában minden nagyobb, több a gyorsétterem, többen járnak oda, és az adagokkal együtt a hájszövetek is szuperméretűek. Ennek látványa már önmagában lenyűgöző, ám a Michael Moore-i ambíciókkal is megáldott Spurlock egy kis összeesküvéses szálat is sző az ügybe: a gyorséttermi hálózatok már az iskolai étkeztetésbe is betették a lábukat, nem is beszélve a legkisebb gyerekeket megcélzó reklámfogásokról. A film helyenként bántóan hatásvadász, figyelemfelhívó szerepét azonban nem lehet eltagadni. A Sundance fesztiválon aratott siker és rendezői díj után a McDonald’s felfüggesztette a szuperméretű adagok akcióját és több iskola átdolgozta étkeztetési programját, de ennél is fontosabb, hogy a nézőt ráébresztheti, az ő felelőssége, hogy mit gyömöszöl a torkába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1806