KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/augusztus
KRÓNIKA
• Báron György: Bo Widerberg 1930–1997
• Schubert Gusztáv: Mitchum és Stewart

• Schubert Gusztáv: A démon fényképészei Privát Magyarország
• Varga Balázs: Élet-kép-regény Beszélgetés Forgács Péterrel
• Balassa Péter: Mintha és Az Gogol, Jeles és a hajléktalanok
• Jeles András: Méz és olaj
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A pálmaligeten át Cannes ’97
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes '97
• N. N.: Cannes Arany Pálmái
• N. N.: Magyar filmek díjai Cannes

• Kömlődi Ferenc: Sóhajok, könnyek, sötétség Dario Argento poklai
• Tanner Gábor: Mondd, hogy félsz A spanyol thriller
• Csejdy András: Egy szónak is száz a vége Intim részek
• Hahner Péter: Egy bűnbak védelmében Nixon
KÍNA
• Vágvölgyi B. András: Hongkongi nouvelle vague Wong Kar-wai
• Wostry Ferenc: Egymilliárd néző Tsui Hark
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Holdbéli Gaspard A nyár meséje
• Turcsányi Sándor: (V)érzés Féktelen Minnesota
FILMZENE
• Fáy Miklós: Morricone és fia
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Extrémek
• Báron György: Fourbi
• Hungler Tímea: Meglesni és megszeretni
• Hirsch Tibor: Con Air – A fegyencjárat
• Takács Ferenc: Relic – Bestia
• Tamás Amaryllis: Anakonda
• Ardai Zoltán: Utánunk a tűzözön

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Relic – Bestia

Takács Ferenc

 

Minden receptre és szabvány szerint történik. Először is kivesszük az amerikai filmközhelytárból a „Félelem az inváziótól” márkajelű szabadalmi leírást a testileg-lelkileg tiszta, egészséges és normális Amerikáról, amelyet mindig kívülről és mindig alattomban fenyeget a rombolás, dúlás és halál, hol Afrikából behurcolt vírusok, hol csalárdan emberi alakot öltő földönkívüli idegenek, hol magukat becsületes amerikai atomtudósnak vagy sarki hentesnek álcázó KGB-ügynökök képében. Vegyítsük ezt a szabványt a „Szörny, amely egy ideig legyőzhetetlennek tűnik, mert nem tudjuk a gyengéjét” felzetű receptben foglaltakkal (egy polccal lejjebb található), s ha ezt a keveréket megszórjuk egy kis filmes populárpszeudo-genetikával a Science Fiction feliratú sótartóból (ez is ott van valahol filmközhelytárunk büféjében), máris nekiláthatunk scifihorrormutánsszörnyfilmünk leforgatásának: dél-amerikai kőkorszaki szinten élő indián törzs babonás varázsnövénye szörnyű genetikus mutációt idéz elő, amelynek eredménye (praktice Stan Winston műve, aki az Alien-sorozat, a Jurassic Park és a Terminator II szörnyeit is fabrikálta) azután az USA-ba behurcoltatván véres tombolásba kezd a chicagói Természettudományi Múzeumban.

Nos, a filmet le is forgatták. S láss csudát: az ezerszer látott sablonokból ezúttal egy (szó se róla) tökéletesen sablonos, ám tökéletesen élvezhető film készült el. Jó a ritmus, jeles a színészi munka, kitűnő a feszültségteremtés, s még némi – a sematizmust valamelyest oldó – szatíra és humor is belefér a filmbe, a múzeum szakszemélyzetének, a tudományos kutatóknak belterjes életét és munkáját megkaristoló irónia. S persze remek a szörny is, mozgó makettnek és digitális videotrükknek egyként lenyűgöző. A film alkotóbrigádját együttesen és tagjait külön-külön is dicséret illeti: a tervet teljesítették, a szerelőszalag mentén szorgoskodva mindenki a legjobbat hozta ki magából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1571