KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
   2020/július
ÚJ-HOLLYWOOD
• Pápai Zsolt: A pátosz elsiratása Hollywoodi Reneszánsz: A melodráma
• Huber Zoltán: A hatalom rettentő abszurditása Richard Condon adaptációk
• Vajda Judit: Őrült nők ketrece A csavar fordul egyet adaptációk
• Greff András: Ragadozók rangadói A cápa és öröksége
MAGYAR MŰHELY
• Paár Ádám: „Istennel a hazáért és szabadságért” Kurucok a filmvásznon
• Darida Veronika: Filmszínpadok Filmes hatások a színházban
• Bakos Gábor: Részvéttel provokálni A késő modern Mundruczó
• Benke Attila: Falusi tűzfészek Vitézy László: Békeidő
• Benke Attila: Szorongás a Kárpát-medencében Vidéki magyar thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Neonszín nemzedék Beszélgetés Pablo Larraínnal
• Teszár Dávid: Humor kompromisszum nélkül Dave Chappelle
AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
• P. Szabó Dénes: Érett vonalak Ralph Bakshi
MICHEL PICCOLI
• Bikácsy Gergely: Az óriás Michel Piccoli (1925-2020)
• Varga Zoltán: A lázadó vadember Kultmozi: Themroc
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Stresszdallamok Daniel Lopatin
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Elvetélt ötletek Mellékhatás
• Kovács Kata: Az ezredforduló üvegburája Normális emberek
• Roboz Gábor: Rengeteg hűhó Az utolsó akarat
• Barotányi Zoltán: A tűz csak a kezdet Colectív
STREAMLINE MOZI
• Teszár Dávid: Queen és Slim
• Kovács Kata: Cím nélküli dal
• Pethő Réka: Világot látok
• Vajda Judit: Téli menedék
• Alföldi Nóra: Liza története
• Baski Sándor: Az utolsó bűntény
DVD
• Kovács Patrik: A kegyelem ára
• Benke Attila: Katonatörténet
• Kránicz Bence: Közös többszörös
• Varga Zoltán: Szórakozott szomszédok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kegyelem ára

Kovács Patrik

Just Mercy – amerikai, 2019. Rendezte: Destin Daniel Cretton. Szereplők: Michael B. Jordan, Jamie Foxx, Brie Larson. Forgalmazó: Pro Video. 137 perc.

 

Manapság egyre több fősodorbeli amerikai mozi célozza a fekete közösség árnyalt, többrétegű bemutatását. Különböző rendű és rangú filmekről (12 év rabszolgaság, Fruitvale megálló, Holdfény, Tűnj el, Mi, Fekete Párduc) van szó, ám közös bennük, hogy a szakma és a publikum egyaránt mély rokonszenvvel fogadta őket. Aligha akad tehát olyan mozidirektor, aki vásárra vinné a bőrét, ha e hálás témához nyúl, melynek létjogosultságát sokszor az aktuálpolitikai események (lásd George Floyd meggyilkolását) is aláhúzzák. Destin Daniel Cretton tavalyi rendezése, A kegyelem ára látszólag hézagmentesen illeszkedik a feketék traumáit feldolgozó kortárs presztízsfilmek közé. Díjszezonra pozicionált, súlyos üzenetértékkel bíró társadalmi drámáról van szó, neves színészek tolmácsolásában – A kegyelem árát mégis meglehetős érdektelenség fogadta az ítészek és a közönség részéről egyaránt. Vajon mi lehet az oka?

Alabamában, a rasszizmus és a faji előítéletek egyik déli tűzfészkében játszódik a fordulatos történet. A nyolcvanas évek alkonyán járunk; a fiatal és ambiciózus ügyvéd, Bryan Stevenson (Michael B. Jordan) elhatározza, hogy életét a társadalmi igazságosság előmozdításának szenteli. Olyan fekete elítélteket részesít ingyenes jogsegélyben, akik már a siralomházban várják a kivégzésüket. Különösen a tragikus múltú Walter McMillian (Jamie Foxx) ügye ragadja meg az ifjú titán figyelmét. A tisztességes, puritán családapát koholt vádak alapján zárták rács mögé: egy tizennyolc éves lány meggyilkolása miatt villamosszék vár rá. Bryan kisvártatva rádöbben, hogy a bizonyítékok hamisak, és úgy dönt, igazságot szolgáltat Walternek. Nemcsak az idővel fut versenyt, de a törvény helyi képviselőivel is meggyűlik a baja.

Nehéz egyértelmű verdiktet mondani A kegyelem áráról, Cretton produkciója ugyanis szinte minden mozzanatában ellentmondásos. Az amerikai jogrendszer visszásságairól, a halálbüntetés intézményének árnyoldalairól és a fajgyűlöletről egyaránt lesújtó körképpel szolgál – a nagyszabású társadalmi portré mégis hanyag, vaskos ecsetvonásokkal készült. Cretton ugyanis sokkal inkább dialógusokkal, mintsem képekkel mesél. A fehérek által működtetett elnyomórendszer csak ritkán mutatkozik meg a maga pőre valóságában (a fekete hősökkel néhányszor megalázó módon packáznak a hivatalos szervek), s a forgatókönyvírók inkább a figurák revelációszerű, vallomásos pillanataiba sűrítik a „társadalmi üzenetet”. A makulátlan jellemű jogvédők olykor párás tekintettel merednek a végtelenbe, és elvont eszmékről, magasztos ideákról társalognak – szinte már bosszantó ez az iskolás közelítésmód. Mégis seregnyi kitűnő jelenet ékesíti a történetet. A jogtalanul halálra ítélt vietnami veterán, Herbert Richardson kivégzésének minden pillanata a bőrünk alá kúszik: A kegyelem ára ezzel eljut emocionális csúcspontjára.

A mozi utolsó egyharmada jóval letisztultabb az előzményeknél. Cretton a célegyenesben már tartja a tempót, feszesebbre húzza a jeleneteket, s néhány parázs, de kurta tárgyalótermi összecsapással nyűgözi le a törvényszéki drámák szerelmeseit. Gyermekbetegségeit azonban még ekkor sem tudja teljesen levetkőzni A kegyelem ára: Bryan papírízű monológjai, továbbá a maroknyi pozitív figurát átható tömény pátosz inkább elbágyaszt, semmint érzelmi azonosulásra késztet. Walter McMillian egyéni drámája csakis azért válik mégis átélhetővé, mert Jamie Foxx parádésan alakítja az átokverte fegyencet: minden apró gesztusa aranyat ér. Színésztársai sajnos nem érnek fel hozzá: a főszerepet alakító Michael B. Jordan nem képes igazi mélységet kölcsönözni egy tömbből faragott, betonszürke karakterének, Brie Larson pedig két lábon járó biodíszletként jár-kel a vásznon, s jelenléte kimerül annyiban, hogy olykor ízesen káromkodik. A leghálásabb szerep kétségkívül Tim Blake Nelsoné: ő alakítja Ralph Myerst, a simlis helyi bűnözőt, aki hamis tanúvallomásával megnyomorítja McMillian életét. Lidérces átváltozása bőven megéri, hogy tegyünk egy próbát e míves, de részmegoldásaiban elhibázott erkölcsi tanmesével.

Extrák: Kisfilm a stábról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14597