KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kafarnaum

Teszár Dávid

Capharnaüm – libanoni, 2018. Rendezte: Nadine Labaki. Írta: Nadine Labaki, Jihad Hojaily és Georges Khabbaz. Kép: Christopher Aoun. Zene: Khaled Mouzanar. Szereplők: Zain Al Rafeea (Zain), Yordanos Shiferaw (Rahil), Kawtar Al Haddad (Souad), Boluwatife Bankole (Yonas). Gyártó: Mooz Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 121 perc.

 

A libanoni Nadine Labaki videóklipek és reklámfilmek készítésével kezdte a pályafutását, nagyjátékfilmes rendezőként 2007-ben mutatkozott be: az itthon is forgalmazott Karamell egy kedélyes romantikus komédia volt öt bejrúti nővel a főszerepben. A közel-keleti női sorsok bemutatására fókuszált az És most merre? (2011) Lüszisztraté-variációja is, amely énekes betétekkel egészítette ki az alkotás továbbra is könnyed, humoros alaptónusát. Legfrissebb munkája, a Kafarnaum témájában és hangnemében radikális váltást, a számtalan nemzetközi elismerés (köztük a Zsűri díja Cannes-ban) pedig markáns kvantumugrást jelez a rendezőnő életművében: nők helyett most egy 12 éves kisfiú, Zain hétköznapjait kísérhetjük figyelemmel, míg a kulcsszó önfeledt kacérkodás és derű helyett a mélyszegénységből fakadó kilátástalanság és reményvesztettség lesz.

A bejrúti nyomornegyedbe kalauzoló, ólomsúlyú mozi dokumentarista igénnyel készült (az amatőr szereplők filmbéli és valóságos élete alig különbözik, a főszereplő gyermek egy szíriai menekült), amelyben egy rendhagyó bírósági ügy ad lehetőséget arra, hogy múltbéli visszapillantásokon keresztül képet kapjunk Zain és nincstelen családja életéről. A bénító erejű tudatlanság okán („minek mennél iskolába, fiam?” – így az apafigura) zérus kitörési lehetőséggel rendelkező kisfiú hatalmas akaraterővel és talpraesettséggel igyekszik túlélni a pokoli körülmények ellenére, nagy szeretettel óvja a kishúgát a gyermekházasságtól és még akkor is helytáll, amikor egy csecsemő felügyeletével bízzák meg, miután elszökött otthonról. Labaki szívszorító melodrámáját egyik oldalról a túlzsúfoltság (behozza az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem témáját is), másik oldalról a bombasztikus nagyotmondás fenyegeti (lásd a tévés betelefonálást), mégis működik. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a direktor nem áldozza be a Kafarnaumot az aktivista message movie-k oltárán, és ebben egy olyan hiteles személy (egyúttal casting-telitalálat) segíti, mint a gyakorlatilag önmagát alakító főszereplő Zain Al Rafeea.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13978