KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
   2019/január
FRANCIA ÁRNYAK
• Ádám Péter: A dicsőség páriái Francia indokínai háború
• Bayer Antal: Balmorál nyugaton, keleten
• Fekete Tamás: Férfiak a Purgatóriumban Francia börtönfilmek
• Varró Attila: Vidocq visszatér Párizs császára
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Szétmállott babaházak Jan ©vankmajer-portré – 2. rész
• Herczeg Zsófia: Történetek az elrajzolt világból Anilogue
• Lovas Anna: Két világ Mirai – Lány a jövőből
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Ágnes: A gammagörbe alja Beszélgetés Sára Sándorral
• Morsányi Bernadett: Álmok múlt időben Sára Sándor: Dear India; Transzszibériai álom
• Soós Tamás Dénes: „Néha úgy érzem, átok ül rajtam” Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Szíjártó Imre: Kisebbségek találkozásai Nemek és etnikumok terei a magyar filmben
ÚJ RAJ
• Gyenge Zsolt: Megrendezett történelem Radu Jude
FILM/TÉVÉ/REMAKE
• Varró Attila: Vérfrissítések Brit sorozat, amerikai film
• Huber Zoltán: Az illúzió mesterei Kettős szerepben
• Pethő Réka: Formálódó kísértetek A Hill House szelleme
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Érzelmek, szenvedélyek, történelem Gdynia
• Klacsán Csaba: A dolgok állása Verzió
• Baski Sándor: Csontzene vastapssal Sitges 2018
KRITIKA
• Baski Sándor: Vérré válik Bolti tolvajok
• Teszár Dávid: Drogfolklór Az átkelés madarai
• Barkóczi Janka: Válaszúton Mindenki tudja
• Vajda Judit: Megcsalás meg ámítás BÚÉK
• Varró Attila: Minden mozog Ragadozó városok

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Nemek és etnikumok terei a magyar filmben

Kisebbségek találkozásai

Szíjártó Imre

Tanulmánykötet a „romaképkészítéstől” a Saul fiáig.

Egy sokszerzős, kötet- és fejezetcímekkel ugyan egységbe foglalt, de mégiscsak többféle megközelítést alkalmazó kötet könnyen elsüllyed a könyvespolcokon, főleg, ha konferenciakiadványról van szó. A feledést ezek a kiadványok úgy kerülhetik el, illetve az egyes olvasók csupán alkalmi és korlátozott érdeklődését úgy tarthatják fenn és terjeszthetik ki nagyobb eséllyel, ha az adott kötet valamiféle sorozatba illeszkedik, és a szerkesztői (Győri Zsolt és Kalmár György) gondoskodnak az egységes megjelenésről valamint a koncepcióbeli folytonosságról. Ilyen szépen gondozott, ugyanakkor átgondolt vállalkozás a Zoom – A kortárs filmtudomány kulcskérdései című sorozat. A Zoom a filmről való gondolkodás debreceni műhelyének eredménye – a konferenciák és kötetek azt is megmutatják, hogy a műhelynek a regionálison túli, országos és nemzetközi kisugárzása van: a konferenciarésztvevők és a szerzők belső köre debreceni és kolozsvári kötődésű, de képviselteti magát az ELTE, az SZFE, a szegedi és az egri egyetem valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem is.

Érdemes felidézni az egyébként a debreceni anglisztika kereteiből kinőtt műhely korábbi eredményeit. A Zoom 2012-ben indult Kalmár György Testek a vásznon (Test, film, szubjektivitás) című kötetével, Győri Zsolt Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok című önálló munkája pedig 2014-ben jelent meg. Ők ketten szerkesztőként immár három kötetet jegyeznek: 2013-as a Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben, 2015-ös a Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben, újonnan pedig a Nemek és etnikumok terei a magyar filmben című gyűjtemény jelent meg.

A szerkesztők bevezetőjükben az egyes tanulmányokat fejezeteknek hívják, érdemes tehát felhívni az olvasók figyelmét a kötetet egységben tartó fő szálakra. A tanulmányok tehát azt vizsgálják, hogy a bennük szóba hozott filmek miféle képet nyújtanak a nemi és etnikai kisebbségekről – a reprezentáció illetve a társadalom egyes csoportjairól és jelenségeiről szóló konstrukciók kérdése tudományközi megközelítéseket feltételez. A tanulmányok legerősebb vonulata a román-magyar kulturális érintkezések vizsgálata. Virginás Andrea, Bíró Emese, Botházi Mária és Kassay Réka írása többnyire magyar-román koprodukcióban készült játékfilmekben azt vizsgálja, hogy miként jelennek meg bennük traumákat megélt nők. Erdélyi helyszíneken játszódó filmekkel foglalkozik Király Hajnal tanulmánya (A női és az etnikai identitás nyelvi performanciái a kortárs magyar filmben) illetve Záhonyi-Ábel Márk A térhasználat nemi és etnikai vonatkozásai az 1940 és 1944 között készült Erdélyben játszódó magyar játékfilmekben című munkája. Ugyancsak román vonatkozású Szabó Éva szövege az Aglajáról. Az írásokban alkalmazott módszertani sokszínűséget jelzi, hogy Virginás Andrea szerzőtársaival női alkotókkal készült interjúk anyagából dolgozik, míg Király Hajnal az etnikai identitás kérdéseit nyelvi és kulturális megnyilvánulásokban vizsgálja, azaz szövegeket elemez.

A további erős témakörök közül kiemelhetjük a romák ábrázolását, a kifinomult képelemzői módszerrel dolgozó Pócsik Andrea (tanulmánya A romaképkészítés /an/archeológiája. Berlin 1932/2016), Kalmár György és Bülgözdi Imola írásai képviselik ezt a vonalat (utóbbi tanulmánya Csokonai Lili: a női hang és az egyéni autonómia kérdése Esterházy regényében és filmadaptációjában címet viseli) és a Budapest-tematikát (Margitházy Beja és O. Réti Zsófia munkái). A filmek közül a szerzők kiemelt figyelmet szentelnek a Szenvedélynek (Benke Attila) A Falusi románcnak (Feldmann Fanni) és a Saul fiának (Zemlényi-Kovács Barnabás), míg Stőhr Lóránt a határ filmes megjelenítéséről, Tóth Zoltán János a magyar vígjátékokról beszél Reflexiók a férfiszerepekről és a szerelem gazdaságtanáról a magyar romantikus komédia kapcsán című tanulmányában.

A fentiekben említettük Deák Krisztina, Bódis Kriszta és Sólyom András egy-egy filmjét, mert az ő tevékenységüknek egész tanulmányt szentel a kötet. Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, Cristian Mungiu filmjei, Bollók Csaba Iszka utazása című filmje vagy a Varga Katalin balladája (Peter Strickland) ugyancsak többször felbukkan – ezek a filmek jelzik azt a kapcsolatrendszert, amelyet a kötet magyar-román, anyaországi-erdélyi viszonylatokban elemez nem csak a kortárs filmekben, hanem a második világháború időszakában készült alkotásokban is. A Budapest-tematikát a Nekem Budapest, a Pizzás, a Jött egy busz, a Papírrepülők és a Couch surf jeleníti meg, illetve alapos elemzést kapnak Dobray György K-filmjei. A dokumentumfilmesek közül Papp Gábor Zsigmond, Szalay Péter, Almási Tamás, Litauszki János munkái szerepelnek a kötetben.

Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/01 29-29. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13956