KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A néma forradalom

Soós Tamás Dénes

Das schweigende Klassenzimmer – német, 2018. Rendezte és írta: Lars Kraume (Dietrich Garstka regényéből). Kép: Jens Harant. Zene: Christoph Kaiser és Julian Maas. Szereplők: Leonard Scheicher (Theo), Tom Gramenz (Kurt), Lena Klenke (Lena), Ronald Zehrfeld (Hermann Lemke). Gyártó: Cross Akzente Film- und Fernsehproduktion / Studiocanal Film / Zero One Film / ZDF. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált/feliratos. 111 perc.

 

Amikor a szavak megbízhatatlanná válnak, lázadni leghatékonyabban a csenddel lehet. Deák Kristóf egy Oscar-díjas kisfilmet (Mindenki), Lars Kraume pedig egy magyar érdekeltségű történelemfilmet épített erre a gondolatra. Az állam Fritz Bauer ellen rendezője ezúttal egy lábjegyzetet húz elő az 50-es évekbeli Németország történelméből: két sztálinvárosi kamasz egy nyugatnémet moziba átszökve értesül róla, hogy Budapesten szovjetellenes felkelés zajlik, és az iskolában kétperces csenddel adóznak az ‘56-os halottak emlékének.

Kraume számunkra ismerős sémákat mozgat: A Pál utcai fiúk serdülőkori heroizmusába a Mephisto kollaborációs-erkölcsi dilemmáit vegyíti, de az említettek művészi ambícióját nélkülözi. A néma forradalom az elgondolkodtatást, kísérletezést míves, középutas szórakoztatásra cserélő művészmozik igényeit elégíti ki – a pátoszos fináléig a jelentős aránytévesztés nélkül. A vonalvezetés ízig-vérig klasszikus, de az alapanyag drámailag sűrű, a szereposztás telitalálatos (a frissen felfedezett Leonard Scheicher egyenest a németek Vecsei Miklósa), a történet pedig meglepően érzékeny a mai áthallásokra. Az elfajuló diákcsíny nemcsak a szocializmus szűrt levegőjében, de a politikailag megosztott, kortárs Kelet-Európában is húsba vágó kérdésekkel szembesít elvhűségről, árulásról, külföldre költözésről.

Kraume a jellemeket, a kommunista Júdást, az idealista igazgatót, a meleg anarchistát fekete és fehér ecsetvonásokkal festi meg, de a felmerülő konfliktusokat – még az elcsépelten induló, de az árulás-tematikába szépen belesimuló szerelmi háromszöget is – jelentékeny drámai erővel ruházza fel. Ha a Holt költők társaságából kölcsönzött csúcsponton így nem is, azon már könnyen megrendülhetünk, milyen kérlelhetetlenül zúz szét barátságokat a politika, kényszerít megalkuvásra a túlélési ösztön, vagy téved el egy kamasz a propaganda – és, ha úgy tetszik, az álhírek – özönében. A fiúk sorsfordító döntését okosan az öröklött traumák, az apák bűnének fényében is megvizsgáló Néma forradalom biztonsági játék ugyan, de annak felettébb izgalmas, mert valós alapokon nyugvó története, úgy tűnik, sajnálatosan időtálló.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13840