KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
   2018/január
TECHNIKA ÉS MÁGIA
• Borbíró András: Digitális délibábok Technokrata mágia
• Hirsch Tibor: Sejtfal kontra műszerfal Fantasztikus tudomány
• Huber Zoltán: Zsugorfóliás csomagolás Kicsinyítés
FILMEMLÉKEZET
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos – 1. rész Bánky Viktor
• Godard Jean-Luc: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe Jean-Luc Godard
• Vajda Judit: Ocsúból a tiszta búzát A filmművészet története – Egy odüsszeia
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: A hiányzó másik Új raj: YorgosLanthimos
• Varró Attila: Trójai faló A szent szarvas meggyilkolása
FILM / KÉPREGÉNY
• Ádám Péter: „Tintin – én vagyok” Hergé papírmozija
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Szerelmi ügyek Dušan Makavejev pályakezdése
• Balázs Attila: A magányos szervezet titka Makavejev, a rebellis
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Az ember, akit háromszor is meg lehet ölni Beszélgetés Szász Jánossal
• Zalán Vince: Csataterek Rózsa János doku-trilógiája
• Tóth Klára: „Mért ne legyek tisztességes…?” Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek
• Kornis Anna: Élet-minta Kármentő Éva: Muszter
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Képekbe fojtva Verzió
• Baski Sándor: A nő megfizet Sitges
• Bartal Dóra: A kapitalizmus határai Jihlava
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Jóban, rosszban Better Call Saul
KRITIKA
• Kránicz Bence: A mi fiunk A Viszkis
• Vincze Teréz: A miniszter asszony félrelép A vendégek
• Huber Zoltán: Erre tovább Legjobb úton
• Beretvás Gábor: Légembólia Életem legrosszabb napja
• Barkóczi Janka: A társalgás logikája Jöjj el napfény!
MOZI
• Pethő Réka: Fortunata
• Varró Attila: Floridai álom
• Margitházi Beja: Kutyák
• Nevelős Zoltán: Lucky
• Zsubori Anna: Loving Vincent
• Vajda Judit: Szex, ex, szerelem
• Kovács Marcell: Bőrpofa
• Kránicz Bence: Szabadulószoba
• Alföldi Nóra: Szerelem tesztelve
• Roboz Gábor: 24 óra a halálig
• Sepsi László: 68 lepedő
• Tüske Zsuzsanna: Az igazi csoda
DVD
• Pápai Zsolt: A szerelem vak
• Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)
• Kovács Patrik: Gyilkosság az Orient Expresszen
• Kránicz Bence: Batman Kétarc ellen
• Horányi Péter: A halászkirály legendája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyilkosság az Orient Expresszen

Kovács Patrik

Murder on the Orient Express – brit, 1974. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Albert Finney, Lauren Bacall, Martin Balsam. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.

 

Bár Sidney Lumet szűkebb értelemben véve sosem tartozott a Hollywoodi Reneszánsz szerzői mozidirektorai közé, néhány fontosabb téma mégis átívelte termékeny életművét. Kiváltképp érdekelte például, miként érvényesítheti akaratát az egyén a korrupt társadalmi intézményrendszerrel szemben, s csúcsrendezéseiben előszeretettel térképezte fel a morál, a jogszerűség, az igazságosság, s más egyéb, elsőre szilárdnak tetsző elvek ütközőzónáit (Tizenkét dühös ember, Kánikulai délután, Hálózat). Némileg tompítottan, ám e motívumok az Agatha Christie kultuszregényéből forgatott Gyilkosság az Orient Expresszen alkalmával is visszaköszönnek.

Hercule Poirot (Albert Finney), a híres mesterdetektív különösen szövevényes bűnüggyel kénytelen megbirkózni: az éj leple alatt váratlanul meggyilkolják jómódú utastársát (Richard Widmark) az Európát átszelő luxusvonaton. Rövidesen az áldozat hajdani rémtetteire is fény derül, s az eset felgombolyítását csak nehezíti, hogy az utazóközönség összes tagja gyanúba keveredik. Lumet adaptációja azonban nem angolosan rideg krimi, mely kizárólag a felderítést célzó intellektuális munkára koncentrálna. A rendezőt bevallottan inkább az izgatta, miként tudná komikummal oldani az alaphelyzetből eredő feszültséget. Kísérletét siker koronázza: a diszkréten szellemes, pattogó dialógok és a pompás színészi játék együttesen elegendők a néző éberen tartásához, s a lendület akkor sem törik meg, amikor elérkezünk a félórás hosszúságú, grandiózus leleplezés-jelenethez.

A szcéna egyrészt roppant plasztikusan közvetíti a zárt térbe zsúfolódott hősök fojtogató egymásra utaltságát, másrészt hangnemcsere is történik: az addig szertelen és bohó Poirot ádáz, szinte pökhendi következetességgel kezd neki a szálak elvarrásának, mígnem végül magát is erkölcsi határhelyzetbe lavírozza. Mai szemmel nézve egyébként a film tempója kissé ráérős, ez pedig főként annak köszönhető, hogy a kettős – előbb az indítékul szolgáló múltbeli eseményeket, majd az utazás előkészületeit felvázoló – expozíció túl hosszan terpeszkedik, viszont mindezért bőségesen kárpótol, hogy a forgatókönyvíró által kissé vaskos ecsetvonásokkal megrajzolt karaktereket szenzációsan alakítja az évszázad legnagyobb sztárjaiból (John Gielgud, Ingrid Bergman, Lauren Bacall) verbuvált színészgárda.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13511