KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
   2017/augusztus
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: Vérpatronos forradalom A Bonnie és Clyde és a filmtörténeti hagyomány
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A tökéletlen szemtanú Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 1. rész
EVOLÚCIÓ
• Nemes Z. Márió: A természet mauzóleuma Majom/ember/evolúció
• Varró Attila: Szellem a hálóban Mutáció és szuperhősök
• Sepsi László: Képvadászok Kortárs természetfilmek
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Álomszerű szemüvegen át Dargay Attila (1927–2009)
• Varga Zoltán: A piros gombolyag útja KAFF 2017
HORROR/THRILLER
• Orosdy Dániel: Újabb történetek Piroskáról és a farkasról Ira Levin és a mozi
• Benke Attila: Menekülés a konvenciók elől Új raj: Karyn Kusama
• Varga Zoltán: Félresikerült feltámasztások Stuart Gordon lázálmai
TELEVÍZÓ
• Lakatos Gabriella: Asszonyok a teljes eltűnés szélén Viszály: Bette és Joan
• Pernecker Dávid: Hatás alatt álló nők A szolgálólány meséje
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Párbeszédek, monológok Győrffy Iván: Az élet kísértése – Filmek könyve
• Kránicz Bence: Beavatottak Fantasztikus világok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Bolygók és korok Valérian-képregények
KRITIKA
• Kránicz Bence: Egyirányú utca Új autós filmek
MOZI
• Vajda Judit: Én és a mostohám
• Pethő Réka: Minden, minden
• Barkóczi Janka: Ötven tavasz
• Kovács Kata: Szerelmes sms
• Huber Zoltán: Stratton
• Benke Attila: Az ígéret
• Baski Sándor: Totál gáz
• Kránicz Bence: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja
• Varró Attila: A szerencse háza
DVD
• Pápai Zsolt: A homok alatt
• Benke Attila: Rambo 1-3.
• Varga Zoltán: Lúdas Matyi
• Vízkeleti Dániel: Hullámok hercege
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Én és a mostohám

Vajda Judit

Sage femme – francia, 2017. Rendezte és írta: Marcel Provost. Kép: Yves Cape. Zene: Grégoire Hetzel. Szereplők: Catherine Deneuve (Béatrie Sobolevski), Catherine Frot (Claire Breton), Olivier Gourmet (Paul), Quentin Dolmaire (Simon), Mylène Demongeot (Rolande). Gyártó: Curiosa Film/ France 3 Cinéma / Versus. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 117 perc.

 

Az Én és a mostohám megtévesztő magyar címe pikáns szexkomédiát ígér, ám a néző csalódása jóval kisebb lesz, ha inkább az eredeti címre koncentrál, amely egyszerűen ‘szülésznőt’ jelent. Csalódni azonban abban az esetben is csalódunk, ha a művet a francia művészfilmek mércéjével mérjük, mert azoknak sem éri el a színvonalát.

Martin Provost a női sorsok krónikásaként két életrajzi dráma, a Séraphine de Senslis festőnő életéről mesélő Séraphine, illetve a Violette Leduc és Simone de Beauvoir kapcsolatáról szóló Violette után ezúttal egy fiktív asszonyt mutat be, a Violette-hez hasonlóan ismét egy másik nőhöz fűződő viszonya tükrében. Claire szülésznő, aki nap mint nap kénytelen megtapasztalni, hogy a múlthoz tartozik: munkájának már az elnevezése is a régi idők csökevénye, a szülészet pedig, ahol dolgozik, hamarosan bezár, helyette kollégáival együtt egy hipermodern, személytelen klinikához igazolhatna át. A múlt azonban még ennél is alattomosabban támadja hátba a nőt: váratlanul felbukkan az életében halott apja egykori szeretője, az extravagáns Béatrice, aki tolakodó és minden alapot nélkülöző módon követel magának újra részt az életében. A szinte barátságtalanságig zárkózott főhős az első próbálkozások után meglepő módon mégsem akar szabadulni a hívatlan vendégtől, helyette valóban felmelegíti a régi kapcsolatot – ezzel párhuzamosan pedig egy új viszony is érkezik az életébe, méghozzá egy szimpatikus férfi képében.

Az Én és a mostohám egy középkorú nőről kíván érzékeny portrét rajzolni, miközben környezetét kisrealista módon mutatja be. Érzékeny és érdektelen, kisrealista és unalmas között azonban vékony a határ, és Provost-nak nem sikerül elérnie az ingerküszöböt. Filmje annyira semmitmondó, hogy még a benne játszó színészek, egyébként egytől egyig nagy nevek (Catherine Deneuve, Catherine Frot, Olivier Gourmet) is unatkoznak benne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13319