KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/november
ESTERHÁZY PÉTER
• Forgách András: Házymozi Esterházy-adaptációk
• Molnár György: Péter filmje Esterházyra emlékezve
BÓDY GÁBOR
• Hegyi Zoltán: A kozmosz gerillája Bódy Gábor (70)
• Lichter Péter: Tengerentúli hullámhosszon Bódy experimentalizmusa
• Czirják Pál: Második tekintet Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép…
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Felvállaltam a közvetítő szerepét” Beszélgetés Varga Ágotával
• Bilsiczky Balázs: „A létezés is többszólamú” Beszélgetés Sopsits Árpáddal
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Nincs holnap A film noir műfaji családfája – 3. rész
• Roboz Gábor: Minden fekete A noir-címke
• Varró Attila: Kettős árnyék Noir és szerzőiség
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szemet szemért Velence
• Baski Sándor: Beilleszkedési zavarok CineFest – Miskolc 2016
• Horeczky Krisztina: A mi nagy hasznunkra BIDF
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Burton, ha diktál Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia
• Varga Zoltán: Sólyomszárnyak suhanása Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
KRITIKA
• Kránicz Bence: Orvosság kizsákmányolás ellen Az ismeretlen lány
• Forgács Nóra Kinga: Rémségek kicsiny öble A sors kegyeltjei… meg a többiek
• Kovács Gellért: Nyelvében él Érkezés
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nem felejthető Memo
MOZI
• Alföldi Nóra: Állva maradni
• Ruprech Dániel: Az eljövendő napok
• Kránicz Bence: Érettségi
• Nagy V. Gergő: Halál Szarajevóban
• Vajda Judit: Úri viszonyok
• Barkóczi Janka: Az utolsó tangónk
• Soós Tamás Dénes: Tökös ötös
• Sándor Anna: Kubo és a varázshúrok
• Sepsi László: Kiéhezettek
• Huber Zoltán: Mélytengeri pokol
• Kovács Kata: Pizsamaparti
• Andorka György: Inferno
• Csiger Ádám: Lángelmék
• Varró Attila: Lány a vonaton
DVD
• Kránicz Bence: Egymásra nézve
• Géczi Zoltán: Rőtszakállú/Dodeskaden
• Kovács Patrik: A szakasz
• Gelencsér Gábor: Eldorádó
• Pápai Zsolt: A Sierra Madre kincse
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Webről nyomtatásba

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia

Burton, ha diktál

Pethő Réka

A fantasy-trilógia fénykép-gyűjteményből izgalmas történetté érik.

 

Az X-Men kistestvéreként aposztrofált Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei a fantasztikus ifjúsági könyvek jellegzetes sémáit követi, ám keletkezésének körülményei különleges pozícióba helyezik. Az egyébként filmkészítő-aspiráns szerző, Ransom Riggs, egyáltalán nem regényt akart írni: 19. század második felében készült fényképeket gyűjt, melyeknek egy különleges kollekcióját albumba rendezve tervezte megjelentetni. Ezeken az ismeretlen forrású, ügyesen manipulált fotókon gyerekek szerepelnek: föld fölött lebegő kislány, láthatatlan ember ruhában, vagy egy fej, amelynek a tarkóján száj van. A fényképek köré kiadója tanácsára álmodott fikciót. Felépített egy világot, amelyben a fotókon szereplő alakok létezhetnek és kitalálta a történetüket.

A cselekmény váza a klasszikus fantasy-elemekre épül, Jacob, a 16 éves floridai kamasz nagyapja halálának szomorú apropóján felfedezi, hogy a korábbi esti mesék varázslatos világa nagyapja életének valódi szereplőit idézte meg. Abe-et, akinek történeteit a „muglik” sosem hitték el, a második világháború borzalmai elől menekítették egy walesi árvaházba, ellenségei, a hatalmas szörnyek a „normálisak” világában csak annak eszközei, ahogy egy kisfiú feldolgozza a nácik okozta traumát. Utolsó kérése, hogy unokája keresse meg régi barátait és segítsen rajtuk, így Jacob némi fondorlat árán meggyőzi szüleit, hogy feltétlenül Wales-be kell utaznia. Ott aztán, a megfelelő kapun át, már csak be kell lépnie az időhurokba és máris hetven évvel korábban, a különleges gyermekek és az őket pipázva vigyázó, vándorsólyommá változni képes kisasszony társaságában találja magát. Nagyapja barátainak világára veszély leselkedik, amelyben erős fegyver az ő, eddig számára ismeretlen képessége.

Amiben a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei mégis eltér a többi, hasonló kaptafára készülő gyerekmesétől, az a fordított logikával építkező, és ettől már írásos formában is erősen vizuális világa. A könyvben szerepelnek mindazok a talált fotók, amelyek a szerzőt inspirálták, ezért mind az olvasói képzelet is, mind az írói képzelet irányított: a továbbgondolt fotók kelnek életre és a rajta szereplő alakok eleve adott tulajdonságai és képességei határozzák meg, hogy merre haladhat tovább a történet. Riggs írói fejlődésével az őt inspiráló találtfotók és az írott szöveg egyre jobban illeszkednek. Fokozatosan eljutunk a képről-képre haladó, meg-megbicsakló mesétől a gördülékeny és önmagában is érdekes, illusztrált történet felé.

Az első kötetben még az ötlet ereje dominál, Riggs játszik azzal, hogyan lehet készen kapott vizuális elemeket kitágítani, egységessé tenni, egésszé rendezni. Itt még gyakran érezzük, hogy a képek által létrehozott előre elrendeltség alakítja a cselekményt, a felmerülő konfliktusokat és a megoldásukra kínálkozó lehetőséget. A második kötetben (Üresek városa) ez eltűnik, a cselekménynek a saját lábára kellene állnia, de ez nem sikerül tökéletesen. Kicsit olyan, mint a Hobbit filmváltozatának második része, hőseink csak mennek és mennek, de nem történik semmi, ami a végkifejletet markánsan befolyásolná. Jacob lelki tusái (szerelem vs. család, „normális” élet vs. a fantasztikus világ, ahol életében először jól érzi magát) hangsúlyosabbak, mint a kalandjai, ám ezek nem elég érdekesek ahhoz, hogy kitöltsenek egy könyvet. A harmadik, záró kötetben (Lelkek könyvtára) már érződik a profizmus, eltűnnek a sallangok és a felesleges melodráma, a helyébe pedig egy részletgazdag világ kerül immár értékelhető személyiségfejlődéssel és izgalmas kalandokkal.

Jacob mellett a közel száz éves, az időhurok következtében továbbra is és örökké gyermek különlegesek kis csoportjának minden tagja érdekes háttértörténettel rendelkezik. A trilógia alapkérdése, vagyis hogy mennyire nehéz beilleszkedni a „normálisok” világába, ha az ember egy kicsit különleges, vagy másnak érzi magát, nem csak a kamaszokhoz szól, ezért tud a regény érvényes lenni a felnőtt olvasók számára is. A hangsúly mégis a szórakoztatáson van, és Riggs filmes előélete mindhárom köteten érződik: a Vándorsólyom-trilógiában megelevenedő világ olyan, mintha egyenesen Tim Burton fejéből pattant volna elő.

 

Kossuth Kiadó, 2011-2016.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12949