KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/június
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A csábítás és a halál játékai Kamondi Zoltán (1960-2016)
• Hirsch Tibor: Múltunk a szemfedél alatt Magyar film, magyar idő – 2. rész
• Schubert Gusztáv: apa/anya Liliom ösvény
• Kővári Orsolya: Egy rítus története Beszélgetés Fliegauf Bencével
ETTORE SCOLA
• Bárdos Judit: A világ változtatott meg minket A világ változtatott meg minket
BRIT BŰNÖK
• Schubert Gusztáv: Alávaló úriemberek Top Secret Anglia
• Varró Attila: A vászon határtalan geometriája J. G. Ballard filmadaptációk
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal – 2. rész
SZOCIO+FANTASY
• Kránicz Bence: „Az Európai Unióban nincsenek jedik” BeszélgetésTóth Csabával
• Schubert Gusztáv: Galaktikus útikalauz apolitikusoknak Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
• Sepsi László: Hősködés a demokráciáért Marvel vs. DC – Szuperhősök polgárháborúja
• Schreiber András: Zombi politikón Romero élőhalottai
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: A család árulása Titanic versenyfilmek
• Huber Zoltán: Uralkodó szélirányok Titanic
• Simor Eszter: Különc közösségek Austin
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: Zsánerfilmek árnyékai Nicolas Provost filmjei
KÖNYV
• Zalán Vince: Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa Ráció és spiritualitás – testvérek?
• Sághy Miklós: A lélekvászon képei Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: A zeneipar nagymenői Bakelit
FILM / REGÉNY
• Pintér Judit: Csodálatos Boccaccio Boccaccio 2015
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Befejezetlen múlt Elcserélt világ
• Pintér Judit Nóra: Mennyi haza kell egy embernek? A lakás
• Horeczky Krisztina: Nők a szorítóban Ütős csajok
MOZI
• Baski Sándor: Az én csontsovány nővérem
• Sepsi László: Kivégzési parancs
• Árva Márton: Haifai kikötő
• Jankovics Márton: Mapplethorpe
• Kovács Kata: Máris hiányzol
• Szalkai Réka: Egy szó mint száz: szerelem!
• Baski Sándor: Pelé
• Teszár Dávid: A legkúlabb nap
• Kránicz Bence: Sarkköri mentőexpedíció
• Vajda Judit: Anyák napja
• Kovács Marcell: Csontok és skalpok
• Varró Attila: Beépített tudat
• Andorka György: Angry Birds – A film
DVD
• Gelencsér Gábor: Saul fia
• Benke Attila: Superman antológia
• Soós Tamás Dénes: Arctalan ellenség
• Szoboszlay Pál: Victor Frankenstein
• Tosoki Gyula: Kémvadászok: A szolgálat kötelez
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Saul fia

Gelencsér Gábor

Magyar, 2015. Rendezte: Nemes László. Főszereplő: Röhrig Géza. Forgalmazó: Mozinet Kft. 107 perc.

 

Ritka szerencsés együttállás a művészeti, s főleg filmművészeti szcénában: olyan művet halmoznak el jelentős díjakkal, olyan alkotás kerül a média érdeklődésének homlokterébe, amely egyszerre vívja ki a széles nagyközönség és a kifinomult gondolkodók nagyrabecsülését. Mindennek alapja természetesen maga a film: a Saul fia fontos témáról beszél nagy kifejezőerővel. Kicsit kibontva: a holokauszt egyetemes és meghaladhatatlan botrányának megidézésével olyasmire emlékeztet, amelyről beszélni nehéz, de elfelejteni nem szabad; s ezt olyan nyelvi eszközökkel teszi, amelyek a holokauszt ábrázolhatósága körüli vitára is érvényes esztétikai választ nyújtanak. Ennek lényege a botrány fiktív, ugyanakkor közvetett, képzeleti megidézése a látvány és a történet „homályzónájában”, ahol a gázkamrák és a krematóriumok világa a filmkép elmosódott háttereként, a címszereplő törekvése vélt fiának tisztességes eltemetésére pedig történelmi helyett mitikus cselekvésként fogalmazódik meg. Ráadásul a Saul fia szellemi és formai értelemben egyaránt radikális alkotás, s mint ilyen, képes az erre kevéssé fogékony közegekben (is) sikeres lenni. Az ellentmondás – márpedig ne legyünk naivok, van ebben ellentmondás, különös tekintettel a témára, gondoljunk csak Kertész Imre Nobel-díjára és az ezzel kapcsolatos, a halála előtt a Die Zeitnak adott interjújára („Holokauszt-bohóc voltam”) –, tehát az ellentmondás feloldása a filmet övező kommunikációs stratégiában rejlik, amely kevéssé radikális, jóval inkább professzionális. Csakúgy, mint a Saul fia magyarországi duplalemezes DVD-, illetve triplalemezes Blu-ray-kiadása.

A tavalyi cannes-i világpremier után alig egy évvel a film hazai forgalmazója, a Mozinet Kft. gondozásában napvilágot látó kiadvány extra tartalmai ugyanarról a bölcs mértékletességről és figyelmességről tanúskodnak, mint a bemutató körüli és az azt követő események a számos közönségtalálkozóval, a hosszabb-rövidebb interjúkkal, a középiskolásoknak szervezett vetítésekkel és a történet feldolgozását segítő munkafüzettel. Nemes Jeles László rendező, Erdély Mátyás operatőr, valamint Krasznahorkai Balázs, a rendező munkatársa közös audiokommentára az anekdotázó fecsegés és a szakmai belterjesség szélsőségeitől mentesen tudósít a forgatás technikai körülményeiről, a szép és nehéz pillanatokról. Hasonlóan közvetlen és informatív az egyik közönségtalálkozóról összeállított 26 perces anyag, amelyben a rendező mellett a forgatókönyvírótárs, Clara Royer, a főszereplő Röhrig Géza és az egyik producer, Sipos Gábor szólal meg. A „kötelező” mozielőzetes és tv-spot mellett kevésbé érdemi a díszbemutató laza protokolljának összefoglalója és főképp a „magyar művészek a filmről” lelkes közhelyei – tudniillik villáminterjúkban nem nagyon futja másra. A mindössze 2 percnyi kimaradt jelenet sem önmagában érdekes, inkább a film koherenciájára és a forgatás fegyelmére utal.

Annál fontosabb viszont két további tartalom. Az egyik forgatási jeleneteket tartalmaz, egész pontosan 7 csapót 21 percben. Valamennyin együtt mozgunk az operatőrrel, egyszerre látjuk az ő munkáját és a felvétel képen kívüli hátterét, miközben „kép a képben” funkcióban nyomon követhetjük az általa forgatott hasznos felvételt is. A bravúros technikai kivitelezésen túl így betekintést nyerhetünk a film egyik fontos, szemléletileg és stilisztikailag meghatározó formaelvének, a főszereplőt szorosan követő közelik és a háttérben kavargó tömegmozgások dinamikájának kialakításába. A másik a rendező Türelem című 2007-es rövidfilmje, amely témáját és stílusát tekintve a Saul fia közvetlen előtanulmánya. Az egybeállításos, egyetlen szereplőt követő film szintén csak a háttérben jeleníti meg a holokausztot, míg az előtérben a csendes kollaboráció néma eseménye bontakozik ki a női főszereplő Sauléhoz hasonlóan zárt tekintetén. A két film a holokauszt két arcát mutatja fel, a gyilkosét és az áldozatét – egyazon markáns szerzői stílusban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12761