KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/november
ESTERHÁZY PÉTER
• Forgách András: Házymozi Esterházy-adaptációk
• Molnár György: Péter filmje Esterházyra emlékezve
BÓDY GÁBOR
• Hegyi Zoltán: A kozmosz gerillája Bódy Gábor (70)
• Lichter Péter: Tengerentúli hullámhosszon Bódy experimentalizmusa
• Czirják Pál: Második tekintet Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép…
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Felvállaltam a közvetítő szerepét” Beszélgetés Varga Ágotával
• Bilsiczky Balázs: „A létezés is többszólamú” Beszélgetés Sopsits Árpáddal
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Nincs holnap A film noir műfaji családfája – 3. rész
• Roboz Gábor: Minden fekete A noir-címke
• Varró Attila: Kettős árnyék Noir és szerzőiség
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szemet szemért Velence
• Baski Sándor: Beilleszkedési zavarok CineFest – Miskolc 2016
• Horeczky Krisztina: A mi nagy hasznunkra BIDF
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Burton, ha diktál Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia
• Varga Zoltán: Sólyomszárnyak suhanása Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
KRITIKA
• Kránicz Bence: Orvosság kizsákmányolás ellen Az ismeretlen lány
• Forgács Nóra Kinga: Rémségek kicsiny öble A sors kegyeltjei… meg a többiek
• Kovács Gellért: Nyelvében él Érkezés
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nem felejthető Memo
MOZI
• Alföldi Nóra: Állva maradni
• Ruprech Dániel: Az eljövendő napok
• Kránicz Bence: Érettségi
• Nagy V. Gergő: Halál Szarajevóban
• Vajda Judit: Úri viszonyok
• Barkóczi Janka: Az utolsó tangónk
• Soós Tamás Dénes: Tökös ötös
• Sándor Anna: Kubo és a varázshúrok
• Sepsi László: Kiéhezettek
• Huber Zoltán: Mélytengeri pokol
• Kovács Kata: Pizsamaparti
• Andorka György: Inferno
• Csiger Ádám: Lángelmék
• Varró Attila: Lány a vonaton
DVD
• Kránicz Bence: Egymásra nézve
• Géczi Zoltán: Rőtszakállú/Dodeskaden
• Kovács Patrik: A szakasz
• Gelencsér Gábor: Eldorádó
• Pápai Zsolt: A Sierra Madre kincse
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Webről nyomtatásba

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Webről nyomtatásba

Papírmozi

Bayer Antal

Sarah Andersen fiatal illusztrátor pusztán unaloműzés és gőzkieresztés gyanánt kezdett bele a Doodle Time című webcomicba, és meglehetősen meglepődött, amikor észrevette, hogy egyre többen követik. Olyannyira sokan, hogy egy ügynökség megkereste, és ajánlatot tett neki, miszerint bevenné a kínálatába, amennyiben vállalja a heti frissítést. Az immár Sarah’s Scribbles néven futó sorozat népszerűsége ennek köszönhetően egyre csak terjedt, és nemrégiben megjelent az első nyomtatott kötet.

Bár nem deklaráltan önéletrajzi képregényről van szó, az egy-öt kockás stripek főszereplője kétségtelenül maga Sarah, és a témákat saját életéből és tapasztalataiból meríti. Kifejezetten generációs képregény, elsősorban a mai huszonévesek ismernek benne magukra, a korosztályukat foglalkoztató hétköznapi problémákra, a valós élet és a közösségi hálózatok közötti különbségekből fakadó feszültségekre. Ugyanakkor kifejezetten női képregény is, főszereplője a fiatal hölgyekre nehezedő terhekre és elvárásokra ad hol tipikusnak tekinthető, hol nagyon egyéni válaszokat.

A képregény magyar verziója is a neten indult. Lelkes hívei az alkotó engedélyével kezdtek bele a fordításába, és a kiadó az ő bevonásukkal készítette el a kötetet. Talán nem tévedünk, ha úgy véljük, a lapzártakor közel 36 ezer fős hazai Facebook-rajongótábor könnyen sikerre viheti az egyszerű, de a célközönségen kívüli olvasók számára is roppant szórakoztató képregényt.

 

Sarah Andersen: Felnőni kiábrándító. Fekete-fehér, 120 oldal, puhafedeles. Kiadó: Fumax.

 

Joker, a kezdő

 

A közel nyolcvan év alatt született több ezer Batman-történet között akad néhány, amelyet időről időre újra feldolgoznak. Ezek leginkább eredetsztori jellegű, a Denevérember életének meghatározó eseményeit felelevenítő epizódok: Bruce Wayne szüleinek a halála, az első találkozás Gordon felügyelővel, Robinnal, Supermannel, az első összecsapások legfőbb ellenségeivel. Kétségtelenül ebbe a sorba tartozik Joker első felbukkanása, ami eredetileg a Batman saját nevét viselő comic book első számában történt (hősünk korábban egy antológia-jellegű magazinban, a Detective Comics-ban szerepelt). A bevezető alapján talán némileg meglepő, hogy bár Joker eredetével nem keveset foglalkoztak a sorozat írói, ennek a történetnek az újramesélésére egészen 2005-ig kellett várni. Akkor azonban rendesen megadták a módját, hiszen az eredetileg alig 13 oldalas sztori 64-re bővült.

Az új verzió kiválóan mintázza, hová jutott el Batman 75 év alatt. A fejlődés minden szempontból lenyűgöző: a képregényrajzolói szakmát menet közben tanulgató Bob Kane-nek és segédeinek a kapkodva elkészített egyszerű (bár hatásos) képkockái helyett egy tapasztalt profi, a számtalan előd példájából is merítő Doug Mahnke modern plánozásait és oldalkompozícióit látjuk, a szintén pályakezdő, cipőbolti eladóként is dolgozó Bill Finger villámgyorsan pergő, részletekkel és mellékszálakkal nemigen foglalkozó történetmesélését pedig egy hivatását tudatosan gyakorló szerző tökéletesen felépített dramaturgiája váltotta fel.

A korszerűsített változat írója ugyanis nem más, mint Ed Brubaker, akinél jobbat keresve sem talált volna a DC a feladatra, hiszen évtizedek óta gyakorlatilag egymaga tartja életben Amerikában a thriller képregényt (Criminal című sorozata melegen ajánlott olvasmány), és nem egyszer sikerült izgalmas, noirba hajló elemekkel megfertőznie a szuperhősös zsánert, mint például a Macskanő és Fenegyerek sorozatokban.

Az eredeti Joker-történethez képest Brubakernél kimarad Robin, bekerül viszont Gordon felügyelő, ráadásul kiemelt szerephez jut. Ez nem is meglepő, hiszen erősen sugalmazzák, hogy ez a sztori Batman pályájának a kezdetére tehető, szinte azonnal a Batman: Az első év után, és a Frank Miller által megkezdett újraértelmezés része. Ebben nagyobb fontossággal jelenik meg az önkéntes igazságosztó viszonyulása a hivatalos hatóságokhoz, az elkerülhetetlen együttműködés csapdáihoz és ellentmondásaihoz.

A nevető ember egybehangzó vélemények szerint igen jól sikerült képregény, elsőrangú Joker-ábrázolással.

 

Batman 2016/1 különszám: A nevető ember. Színes, puhafedeles, 64 oldal. Kiadó: Kingpin.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12749