|
|
|
MoziBlue LipsÁrva Márton
Blie Lips –
spanyol-olasz-brazil, 2014. Rendezők: Nobu Shima, Nacho Ruipérez, Antonello
Novellino, Gustavo Lipsztein, Julieta Lima, Daniela De Carlo. Írta: Daniel
Mediavilla és Amaya Muruzabal. Kép: Robert Christopher Webb. Szereplők: Dudu
Azevedo (Guido), Malena Sánchez (Malena), Simone Castano (Vittorio), Avi
Rothmann (Oliver), Mariana Cordero (Sagragio). Gyártó: Cronopia Films /
FoscaFilms. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos.
90 perc.
A kétezres évek óta
tömött sorban érkező, összefonódó sorsok-tematikára épülő munkák rámutattak,
hogy a globalizáció – töredezettség és összekötöttség-érzetet elegyítő –
élményvilágának filmre vitelében gyakran ugyanaz jelenti a leghálásabb
lehetőséget, mint a legkínosabb buktatót. A helyszínek és szereplők
sokszínűségének vonzereje hamar szertefoszlik, ha a produkciós hátteret is
tükröző, puzzle-szerű szerkezetet nem keretezi a cselekményszálak közötti
motivikus áthallások (360), vándorló
tárgyak (Bábel) vagy ellentmondásos
városportrék (Cities of Love-sorozat)
életképes koncepciója. Az enélkül összeállított eklektikus
pillanatkép-füzéreken könnyen eluralkodnak a felaprózódó és széttartó
cselekmény, a szegényesen felskiccelt karakterek vagy az egyenlőtlenül
kidolgozott történetszálak problémái, amiket a háttérben felvillanó táj- vagy
városképek sem feledtetnek.
A hat rendező közös
munkájaként jegyzett Blue Lips a
fenti mankók mindegyikét kézbe veszi, mégis elhasal, amikor hat szélsőséges
érzelmi helyzetbe taszított főszereplőjét egy összefonódó történetbe próbálja
terelni a pamplonai bikafuttatás globális érdekeltségű fiesztájának díszletei
között. Ahogy a véletlenszerűen egymás mellé vetődő hátizsákos turistára,
sztárfocistára, fotósra vagy kórházi betegre a többszázezressé dagadó város
forgataga, a készítőkre a kozmopolita-filmek kliséi nehezednek kérlelhetetlenül
(erőltetett véletlenektől motiválatlan hőstettekig), ráadásul így San Fermín
ünnepének is csak a turisztikai reklámokból ismerős arca tud kirajzolódni. A
steril fényképezés, az egyéniségek helyett típusokat mozgató színészvezetés és
az ünnepség dramaturgiájához felületesen kapcsolódó cselekmény miatt a Blue Lips-t leginkább azok fogják
emlegetni, akik a globalizációban az egyedi értékek elsikkadásának rémét
látják.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 16 átlag: 4.38 |
 |
|
|
|
