KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/július
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Az egyetlen Nemes Jeles László: Saul fia
• Soós Tamás Dénes: „Olyan, mint egy tánc” Beszélgetés Erdély Mátyással
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Gelencsér Gábor: Staféta a labirintusban Kovács András
• Kovács András: A szerencse fia
HORROR 2.0
• Sepsi László: Hebegés és belezés Új független horrorfilmek
• Hegedüs Márk Sebestyén: Folytatások között Insidious: A gonosz lélek
• Varga Zoltán: Nincsenek itt Poltergeist 1982 vs. 2015
KATASZTRÓFAFILMEK
• Huber Zoltán: Sterilizált evolúció Egynyári katasztrófafilmek
• Barotányi Zoltán: Atomerőmű-katasztrófák Tudomány a moziban
• Andorka György: Felezési idő Atom-dokuk
BOORMAN
• Csiger Ádám: „Ez csak egy játék” John Boorman portré - 2. rész.
WELLES 100
• Kránicz Bence: A mágus ezer arca Welles, a mozihős
• Varró Attila: Ponyvából katedrális Welles noir adaptációi
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Az én XX. századom Robert Wilson színpada
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Kiemel, beemel Linz – Crossing Europe
• Ruprech Dániel: Síkban terül el Oberhausen
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Korszakok határán Mad Men – Reklámőrültek
KÖNYV
• Veress József: „Megvigasztal két órára” Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
FILM / REGÉNY
• Jankovics Márton: A hiányérzet krónikása Paul Thomas Anderson: Beépített hiba
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Hegek a lelken Nagy Dénes: Seb
• Takács Ferenc: Képben vagyunk Mike Leigh: Mr. Turner
• Czirják Pál: Ez nem egy taxi Jafar Panahi: Taxi Teherán
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Lány macskával
• Árva Márton: A második anya
• Kovács Bálint: Világevők
• Baski Sándor: Jön Harold!
• Kránicz Bence: A kém
• Varró Attila: Hullámlovasok
• Vincze Teréz: Szerelemsziget
• Vajda Judit: Csak azért is szerelem!
• Tüske Zsuzsanna: Megőrjít a csaj
• Horváth Eszter: Szex, szerelem, terápia
• Soós Tamás Dénes: Who Am I – Egy rendszer sincs biztonságban
• Sepsi László: Holnapolisz
DVD
• Kránicz Bence: Batman-rajzfilmek
• Pápai Zsolt: Hazárdjáték
• Soós Tamás Dénes: Az interjú
• Kránicz Bence: Agyar
• Fekete Martin: Szarvak
• Pápai Zsolt: Csapatjáték

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lány macskával

Forgács Nóra Kinga

Incompresa – olasz-francia, 2014. Rendezte. Asia Argento. Írta: Barbara Alberti és Asia Argento. Kép: Nicola Pecorini. Szereplők: Guilia Salerno (Aria), Charlotte Gainsbourg (Anya), Gabriel Garko (Apa), Anna Lou Castoldi (Donatina). Gyártó: Wildside / Paradis Film. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 103 perc.

 

Asia Argento filmje egyfelől szimpla coming of age-sztori, a kora-kamasz Aria próbálja meg benne összeszedegetni egyre felnőttebb önmagát: a folyamatban ugyanúgy súlyos szerepe van a családnak, a nemiség ébredésének, az első szerelemnek, a saját testhez való viszonynak, a sulinak, a tanároknak, a felnőtteknek, a legjobb barátnak és egy-egy kamaszszemmel nézve még létfontosságú koncertnek, bulinak vagy veszekedésnek, mint ahogy azt a Házibuliban vagy a Zűrös kamaszokban láttuk. De a Házibulit és a Zűrös kamaszokat azért nézzük rongyosra, mert valami sokkal titkosabbat és intimebbet találnak meg és mesélnek el a felnőtté válás történetek ismerős fordulatai és epizódjai között kutatva, mint ami egy szimpla sztoriba beleférne.

Pontosan erről az intimebb, őszintébb dologról beszélhetünk a Lány macskával esetében is. Asia Argento filmje ugyanis nyílt tekintetű, bátor, a történet legmélyéig elmerészkedő vallomás. Aria, a 9-10 éves, koravén és túlságosan is korán gyógyíthatatlanul magányos kislány egy excentrikus művészházaspár teátrális kirohanásokkal és nárcisztikus megnyilvánulásokkal tarkított hétköznapjaiban téblábol, kicsit olyan, mint egy csomag, amit ott felejtett a gazdája a pályaudvaron. Ebben a filmben mindenki fontos és nagyon is egyedi, egyéni, leszámítva őt, aki ide-oda vetődik. Mégis megpróbál fontossá válni, ha nem is a szülei életében, de legalább a sajátjában főszerepet kapni. És megpróbál szeretni, ha a szüleit nem is lehet, mert az önzésükről minden gesztus visszapattan, akkor legalább azt a fekete macskát, amit hazavitt magához. Azaz, mivel nem igazán van hova haza vinni, csak cipeli magával. Nem az esetleges életrajzi egyezések, hanem a szubjektivitás itt a lényeg, minden kép, zene, hangulat vagy mozdulat ezt szolgálja. Az egész film olyan, akár a végén a kamerába, a közönségre néző gyerekarc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/07 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12310