KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Napló gyermekeimnek

Gelencsér Gábor

Magyar, 1982. Rendezte: Mészáros Márta. Szereplők: Czinkóczi Zsuzsa, Anna Polony, Jan Nowicki. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 103 perc.

1982-ben két évre dobozba zárták Mészáros Márta első Napló-filmjét, ami már akkor is inkább huzakodásnak tűnt, semmint komoly betiltásnak (szemben az Álombrigád 1989-ig tartó hét éves szilenciumával). A bemutató évében ráadásul a Napló gyermekeimnek megnyeri a Magyar Játékfilmszemle nagydíját, majd Cannes-ban a zsűri különdíját, a rendező pedig folytathatja önéletrajzi ihletésű történetének elmesélését. 1987-ben elkészül a Napló szerelmeimnek, 1990-ben a Napló apámnak, anyámnak, s végül 2000-ben az előzményeket, a Szovjetunió-beli gyermekkort felidéző „utolsó napló”, a Kisvilma című film. Az 1947 és 1956 között bonyolódó trilógia, s különösképpen annak első része az ötvenes éveket bemutató filmek legkiválóbb darabjai közé tartozik.

A siker egyformán fakad a rendező egyéni életútjából és a magyar filmtörténeti környezetből. Mészáros Márta ekkorra túl van 1968-ban induló játékfilmes pályafutásának első két szakaszán. Nyolc itthon készült, a szabadságukért küzdő nők sorsát dokumentarista stílusban elbeszélő filmje nemzetközi sikert arat, amelynek következményeként a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján három koprodukciót forgathat. Mindezek tapasztalatával tér vissza saját, személyes történetéhez, s készíti el az első Naplót. A magyar filmesek ekkorra jutnak az ötvenes évek-filmek 1978-ban induló hullámának zenitjére. A még mindig rejtőzködő időszak hiteles bemutatása mellett ezek a filmek, élükön A ménesgazdával és az Angi Verával, elsősorban összetett lélekrajzukkal alkotnak maradandót.

Amiképpen a Napló gyermekeimnek is. Ezúttal egy gyermektelen asszony erőszakos szeretete és egy idősebb, az apára emlékeztető férfi szellemileg és lelkileg vonzó közelsége teremti meg a korszaktól függetlenül is létező érzelmi háromszöget a lázadó kamaszlélek körül, s ezt motiválják a baloldali fordulat körüli hónapok politikai eseményei. A főhősnő nevelőanyja magas beosztású, dogmatikus nézeteket valló kommunista; egykori mozgalmi harcostársa tisztán látó, szabad elme. Kettőjük között őrlődik a szovjet emigrációból árván hazatérő Juli: ebben a lélektani és politikai erőtérben bonyolódik nevelődési regénye. A hangsúly az „és”-en van. A film épp azáltal tud politikai értelemben is felkavaró lenni, ahogy az általános lélektani motivációt áthatja a konkrét történelmi helyzet, ahogy a kettő végzetesen egymásba gabalyodik. Mindezt pontosan fejezi ki a fekete-fehér film környezetrajza, amelyben a személyes, hétköznapi események legalább akkora hangsúlyt kapnak, mint a politikai fordulatok. E külső és belső hatások tekintetében egyaránt zavaros világban – az egyszerű és tiszta emberiességet jelképező nagyszülők mellett – egyedül a mozi nyújt a főhős számára menedéket. Több ez a filmben, mint önéletrajzi elem: egyfajta köszönetnyilvánítás – és tiszteletadás az arra méltó elődöknek.

Extra: A rendező portréfilmje a személyi kultusz áldozataként a Szovjetunióban elhunyt szobrászművész édesapjáról (Mészáros László emlékére, 1968, 14’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12275