KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Rebellis robotok

Bosszúállók 2: Ultron kora

Istenkomplexusok

Huber Zoltán

A gonosz géptestet ölt.

A kortárs megaprodukciók és a pornó hatásmechanizmusai között egyre erősödnek a párhuzamok. A Marvel-csillagrendszer második filmes együttállása már tényleg semmit nem bíz a fantáziára, a néző igényeit explicit módon, a lehető legközvetlenebb módszerekkel kívánja kielégíteni. A különféle vágyképekből gyúrt karakterek a játékidő során összeakadnak egy-egy menetre, a virtuóz akciók között pedig egybites drámák és vicces riposztok pihentetik a szemet. Maximálisan megkapjuk tehát, amiért fizettünk, a látvány elsőrangú, a kamera tényleg mindent megmutat. A minőségre nem lehet panasz, csak épp túlságosan steril és kimódolt az élmény ahhoz, hogy valódi borzongást érezzünk.

Joss Whedon feladata a legkevésbé sem irigylésre méltó, hisz egyszerre kellett megfelelnie a milliárdos bevételekkel számoló producerek, a fanatikus rajongók és a szuperhősökkel inkább alkalmi viszonyt ápolók elvárásainak. Az író-rendező kihozza a helyzetből a maximumot, de az intenzív ingerelárasztás kínzó paradoxonját ő sem cselezheti ki. Bár Whedon mintaszerűen zsonglőrködik a szálakkal és a különféle attrakciókat is megbízhatóan szállítja, a kötelező körök szűk kényszerpályára terelik. Az elszabaduló licit törvényszerű unalomba fullasztja a sztorit, míg a kipipálandó látnivalók az egyediséget ölik ki.

Az aktuális fenyegetést a Bosszúállók visszatérő ellenfele, az öntudatára ébredt és önmagát robottestekbe töltő védelmi program jelenti. Tony Stark teremtménye markáns személyiséggel és heves érzelmekkel rendelkező mesterséges intelligencia, egy dühös, lázadó kamasz, Frankeinstein szörnyszülöttjének mai reinkarnációja. Ultron vírusként utazik és osztódik a világhálón, az aktuális technikai körítés ellenére mégis klasszikus antihős marad. Mélyen emberi, istenkomplexusban szenvedő lény, aki hőseinkkel ellentétben képtelen megérteni a hatalommal járó felelősség természetét és inkább a Föld elpusztítására tör.

Ahol minden felfokozott, ott végleg eltűnnek a tétek és egyszerűen nincs miért szorítani. Veszélyben az emberiség és vívódnak a szereplők, de a szupercsapat külső-belső problémái túlságosan távoliak, hogy átérezhessük őket. A film legerősebb pillanatai nem véletlenül azok, ahol az emberarcúbb figurák magánéleti gondjai vannak terítéken, vagy egyetlen kisfiút kell megmenteniük. A mesék akkor kelnek életre, ha a hősök helyébe képzelhetjük magunkat. E nélkül a legszebb pixelhalom is csak ideig-óráig kelthet izgalmat.

 

BOSSZÚÁLLÓK – ULTRON KORA (Avengers: Age of Ultron) – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Joss Whedon. Kép: Ben Davis. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Robert Downey Jr (Stark), Chris Evans (Rogers), Chris Hemsworth (Thor), Mark Ruffalo (Banner), Scarlett Johansson (Romanoff). Gyártó: Marvel Studios. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 142 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 35-36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12243