KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fehér árnyék

Barkóczi Janka

White Shadow – tanzán-olasz, 2014. Rendezte és írta: Noaz Deshe. Kép: Armin Dierof. Zene: James Masson. Szereplők: Hamisi Bazili (Alias), Salum Abdullah (Salum), Riziki Ally (Anya), James Gayo (Kosmos). Gyártó: Shadoworks. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 117 perc.

Annak aki elcsípte valaha Salif Keita, a mali beat császárának fellépését valamelyik fesztivál jó érzékkel megszerkesztett világzenei programjában, lehet némi fogalma arról, hogyan jön létre a bódító afrikai varázslat a fekete kontinens albínó előadójának tolmácsolásában. Keita jószerencséje és tehetsége révén egykor sikeresen kijátszotta a sorsot, és a megbélyegzettségből kitörve utat talált magának a globális hírnév felé, de példája sajnos egyedi maradt. Több százezer sorstársa hosszú ideje kénytelen a félelem és kiszolgáltatottság légkörében élni szülőhelyén. A törzsi mágiához kötődő hagyományok és a szívós babonák világában az albinizmus misztikája keményvalutára váltható, a tejfehér bőrű emberek testrészei ugyanis (főként ha még élő tulajdonostól származnak) bűbájos szertartások, amulettek és gyógyító főzetek kulcsfontosságú kellékei. Azon a vidéken, ahol több ezer dollárt ér egy levágott kéz, ilyen genetikai rendellenességgel születni nem éppen életbiztosítás, ami jó alapot biztosít egy nyomasztó spirituális thriller számára.

A Berlinben élő izraeli származású rendező, Noaz Deshe, eredetileg tanítani indult Tanzániába, amikor szembesült a fentebb vázolt problémával. Töredezett, riasztó, dokumentarista stílusjegyeket hordozó mozija éles segélykiáltás, amely erre a felfoghatatlanul brutális gyakorlatra hívja fel a figyelmet. Hőse egy vidéki albínó kisfiú, aki szemtanúja lesz saját édesapja meggyilkolásának, majd a nagyvárosba menekül bácsikája védőszárnyai alá. A hajsza azonban ott is folytatódik, melyet csak a gyerek hagymázas rettegésén, látomásos értetlenségén keresztül követhetünk. A Fehér árnyék éppen ezért meglehetősen nehéz film, az első perctől az utolsóig komoly figyelmet követel, és alaposan megdolgoztatja a nézőt. Mégis megéri a fáradtságot, mert végül minden összeáll, és az is kiderül, hogy a kortárs mágikus realizmus egyik unikális darabjához volt szerencsénk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12188