Képregényt a könyvesboltokból
Tíz éve, hogy a korábban főként
csak újságos forgalmazásban kapható képregények bekerültek a hazai
könyvesboltokba. A gyors felfutást azonban visszaesés követte, és míg nem olyan
régen az évi 100 új címet sokallták egyesek, tavaly már azon bánkódtak, hogy a
30-at sem érjük el. Egy ideig úgy nézett ki, hogy 2014-ben még tovább csökken a
szám, de az év végi hajrá jól sikerült.
A
legnagyobb őszi szenzációt minden bizonnyal a Rembrandtról szóló életrajzi
képregény jelenti, amelynek az elkészítésére a Holland Irodalmi Alapítvány kérte
fel Typexet.
Nem is
olyan régen erősen tartotta magát az a nézet, hogy a hírességeket
magánemberként is nagynak, példaképnek illik láttatni, és mindarról, ami nem
illeszthető bele ebbe az imázsba, jobb hallgatni. Rembrandt életrajzának a
megírása komoly kihívást jelent, hiszen alig maradtak utána dokumentumok. A
róla szóló híradások, vélemények nagy része nem korabeli, illetve nem ellenőrizhető,
ami van, az viszont igen kevéssé hízelgő.
A
szerző úgy döntött, hogy valamennyi elterjedt pletykának helyt ad a művében.
Hajlunk arra, hogy igazat adjunk neki. Egy híres ember emlékéhez az is
hozzátartozik, hogy miket mondtak, gondoltak róla, a karakter a hozzá fűződő
anekdotáktól lesz érdekes. Pláne, ha a hátrahagyott életmű és a fennmaradt
emléktöredékek közötti feszültség izgalmas találgatásoknak hagy teret.
Typex Rembrandtja nem egy hagyományosan
felépített életrajz, a tizenegy epizód a festő felnőtt életének meghatározó
szereplőinek a nevét viseli, egyéniségének, jellemének a mozaikkövei ezekben az
epizódokban kristályosodnak ki. Látjuk néma, passzív szemlélőként, commedia
dell’artéból szalasztott balekként, boldog szerelmesként és szeretőjét érdekből
sorsára hagyó érzéketlen egoistaként. Látjuk, amikor felismeri, hogy imádott
felesége halála után képtelen lesz egyedül boldogulni, és látjuk, amikor
féktelen költekezése miatt kénytelen tudomásul venni, hogy „félnótás fia meg a
cselédje” alkalmazottjává válik.
A Rembrandt monumentális képregény,
amelyben a fő jelentéshordozó a vizualitás. Typex minden munkájához egyedi
ábrázolási módot választ, és ez jelen esetben egy egészen különleges, a mester
rajzaira és színhasználatára emlékeztető stílus. Néhány közismert festményt egy
az egyben emel be a történetbe, másokat csak finom utalásként találunk meg a
kötetben.
Puszta
tények, sokat mondó feltételezések, tiszteletteljes és játékos kacsintások az
életműre, Typex elmond mindent, amit Rembrandtról tudnunk érdemes.
Rembrandt. Színes,
puhafedeles, 240 oldal. Kiadó: Libri.
Lehet egyáltalán
képregényes szempontból közelíteni egy olyan kiadványhoz, amelynek a címe „Anne Frank: Az Anne Frank Ház által
elfogadott hivatalos életrajz képregényben”? Hiszen már az első oldalakon
kiderül, hogy a kötet elsődleges szándéka a tanítás, egyértelműen
oktatóanyagnak készült. Ebben a tekintetben a két képregényes veterán, Sid
Jacobson író és Ernie Colón rajzoló minden bizonnyal tökéletes munkát végzett.
Ha
viszont mégis képregénynek tekintjük, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a
dramaturgia hagy maga után kívánnivalót, különösen a Frank család korábbi
történetét bemutató felvezetés nyúlt aránytalanul hosszúra. A rajzok pedig
túlságosan ragaszkodnak a referenciaként kapott fényképek beállításaihoz, ez a
merevség nem hagyja érvényesülni a képregényes rajzstílus dinamizmusát.
Nem
kényelmes érzés ilyesmiket számon kérni egy megrázó olvasmányon, ugyanakkor azt
gondolom, hogy képregényes eszközökkel is lehetne hiteles és katartikus Anne
Frank-történetet készíteni.
Anne Frank.
Színes, puhafedeles, 160 oldal. Kiadó: Ulpius-Ház.
Végre
folytatódott a Korcsmáros Pál irodalmi klasszikusokat feldolgozó, ma már
szintén klasszikusnak számító képregényeit bemutató sorozat. Jules Verne
részben magyar témájú regényét 1958-ban adaptálta képregénnyé Cs. Horváth Tibor
a Füles számára, a felújított változat Korcsmáros Pál eredeti rajzait
restaurálja. A sorozat gyűjtői annak is örülhetnek, hogy a korábban megjelent
részekből folyamatosan készül újranyomás, immár egységesen gerinces, polcra
helyezhető kivitelezésben.
Sándor Mátyás. Fekete-fehér, puhafedeles, 72 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.
Két év
után jelenik meg újra magyarul manhwa,
avagy koreai képregény. Egy ideig úgy tűnt, hogy a gyorsan népszerűvé vált
japán mangák sikerének köszönhetően a stílusukban hasonló sorozatok is
befuthatnak nálunk, ám mára A vízisten
menyasszonya maradt az egyetlen nem-japán távol-keleti sorozat. Elsősorban
a fantasztikus-romantikus történetek kedvelőinek ajánljuk, és talán azt is
hozzá szabad tenni, hogy főként fiatal lányoknak szokott tetszeni.
A vízisten menyasszonya 11. Fekete-fehér, puhafedeles, 200 oldal. Kiadó: Vad Virágok
Könyvműhely.
