KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/július
ETNOFILM
• Schubert Gusztáv: Még szomorúbb trópusok Etnofilm
• Jancsó Miklós: Antropológia ’96
• Fáber András: Szélmalmok Afrikában Beszélgetés Jean Rouch-sal
• Sipos Júlia: Mintha mindenki japán turista volna Beszélgetés Tari Jánossal
ÚJGENGSZTEREK
• Forgách András: Profik Szemtől szemben
• Csejdy András: Ásó, kapa, nagyharag A Bonnie és Clyde-legenda
LENGYEL FILM
• Mikola Gyöngyi: A változás apokalipszise Új lengyel filmek
• Antal István: Pillantás az Édenbe Beszélgetés Józef Robakowskival
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Képek kocsmája Mediawave ’96
• Simó György: Képek kocsmája Mediawave ’96
• N. N.: A hatodik Interjú Hartyándi Jenővel a Mediawave igazgatójával
• Bihari Ágnes: Indiánok kamerával
• Parti Nagy Lajos: Egy kanál fór
ARANY PÁLMA
• Simó György: Szembeszél Beszélgetés Iványi Marcellel és Durst Györggyel
ATOM EGOYAN
• Nánay Bence: A káosz rítusai Az Egoyan-dramaturgia
• Balázs Attila: Arsinée Khanjian szemöldöke Turkálás az atom ego-videotékában
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A film nyelvrokona Francia képregény
• Tóth András György: Ardennes pogányai Beszélgetés Didier Comèsszel
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Virtuális világnyelv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Foci-nesze Égi manna
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Levelek Perzsiából
• Simó György: Itt van Eldorado
• Csejdy András: Elátkozott generáció
• Bori Erzsébet: Egy indián Párizsban
• Vidovszky György: Hasznos holmik
• Tamás Amaryllis: Még zöldebb a szomszéd nője
• Hungler Tímea: Tűz a víz alá!
• Csejdy András: Feküdj le kutyákkal...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Levelek Perzsiából

Báron György

A kritikus kiszédeleg a sötét vetítőből, égnek emeli a tekintetét, arra gondol, állna inkább hóhérnak, favágónak (szigorúan a rokonszakmáknál maradva), vagy irodalomkritikusnak: utóbbi esetben nem fordulhatna elő, hogy analfabéta könyvéről kelljen írnia. Aligha érdemes a Levelek Perzsiából dramaturgiai hibáit, képi sutaságait fölemlegetni, vagyis úgy tenni, mintha a vásznon valami filmféleség volna: javítható, csiszolható. A rendezőnek, aki a zseniális Kiarostami országából érkezett, olyan idegen a mozgókép-beszéd, mint e sorok írójának a perzsa ábécé. Fogalma sincs arról, milyen képre mi vágható, mi a különböző beállítások jelentése, miként bonyolíthatók egy történet fő- és mellékszálai, hogy kell instruálni a színészt, egyszóval mindarról, ami elsőéves tananyag a filmfőiskolákon.

Ez önmagában is nagy baj, ám ennél is súlyosabb teher a kritikus számára, hogy eme artikulálatlan hebegés mögül igen rokonszenves ember arca sejlik elő. Az alkotó érezhetően jót akar, tisztán és őszintén, akár a gyerekek, csak ugyanúgy nem képes közkinccsé tenni, mint a pólyás, akit arra buzdítanak, versformában vesse papírra az anyja iránti vonzódását.

A látás nulla foka – írta, a Barthes-i mondást parafrazeálva, Bikácsy Gergely. E meleg emberségű művet alighanem a zérus alatti jeges tartományba sorolná.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=118