KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szerelem művészete

Pálos Máté

L’art d’aimer – francia, 2011. Rendezte és írta: Emmanuel Mouret. Kép: Laurent Desmet. Szereplők: Emmanuel Mouret (Louis), Pascalle Arbillot (Zoé), Ariane Ascaride (Emmanuelle), François Cluzet (Achille), Julie Depardieu (Isabelle). Gyártó: Moby Dick Films / Partizan Films. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 86 perc.

A selyemsálas sármőrök és mosolygödröcskéik mögül fel-felpillantó könyvesbolti eladónők egy impresszionista tárlaton megejtett randevújával induló, majd a párkapcsolatok legbanálisabb konfliktusait vég nélküli párbeszédekben feloldó romantikus vígjáték-típus kliséi radikális „üzenetre” és kreatív formajátékokra adhatnak alkalmat, mint például Tykwer tavalyi furfangos ujjgyakorlatában, a Háromban, és egész életműveket lehet rájuk építeni, ahogy azt tette Woody Allen vagy Eric Rohmer. A meghatározó szerzői stílust nélkülöző, vasalás, netán barkácsolás közben is nézhető, kedves humorú műfaji filmek lényege az intellektualitás, az irónia és az erotikus utalások, helyzetek megfelelő arányában és a pergő, szellemes dialógokban rejlik. Ilyen ártalmatlan, az érdeklődést jobbára fenntartó film volt például a fél tucat romkomot maga mögött tudó színész-rendező-forgatókönyvíró Emmanuel Mouret 2009-es Csak egy csókja. A stílusában hasonló, de komolyabb hangvételű, népszerű francia színészeket szerepeltető és szélesebb közönségréteget célzó, fellengzős című A szerelem művészete azonban körülbelül annyira magabiztos, összeszedett, ötletes, ironikus és erotikus, mint egy fogszabályzós tinédzser az első házibuliján: a monomániásan a szex érzelmi következményeit boncolgató, semmitmondó idézetekkel elválasztott epizódokból kialakuló történetszálak teljesen véletlenszerűen találkoznak, vagy kerülik el egymást, a helyzetek pedig hol nem elég elrajzoltak egy komédiához, hol nem elég életszerűek a drámai hangütéshez. Így a filmben a szerelem művészete, mentesen minden erotikától, átgondolt dramaturgia és kidolgozott karakterek híján, a ropogós látványban, a felső középosztálybeli belvárosi, heteroszexuális harmincasok vacsoráiban, a vakító enteriőrök eleganciájában és a párizsi nevezetességek képeslap-romantikájában merül ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10979