KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legjobb szándék

Forgács Nóra Kinga

Din dragoste cu cele mai bune intentii – román, 2011. Rendezte és írta: Adrian Sitaru. Kép: Adrian és Mihail Silistenau. Szereplők: Aura Calarasu (Doktor), Magda Catone (Lia), Mirela Cioaba (Elena), Victoria Cocias (Diana). Gyártó: 4 Proof Film / Cor Leonis Films. Forgalmazó: Szuez Film kft. Feliratos. 105 perc.

Adrian Sitaru a Sporthorgászat című, bűnvezérelt műfajokkal kacérkodó, sötét humorú, analitikus szemléletmódú és kizárólagosan szubjektív beállításokkal dolgozó, ily módon elidegenítő hatású első nagyjátékfilmjével hívta fel magára a figyelmet — a Legjobb szándék című másodikkal pedig elnyerte a Locarnói Filmfesztiválon a legjobb rendezésért járó díjat. A Legjobb szándék az első film által kijelölt nyomvonalon halad, ha az elidegenítő hatások tudatos alkalmazását szemléljük, éppen ezek által billenti jóval kellemetlenebb helyzetbe nézőjét. Hőse Alex igazi korunk fia, a 30-as évei közepén is csak „félkész” felnőtt, aki a férfiúi és a gyermeki önzés szimptómáit gyúrja össze magában, és aki a legjobb szándékkal sem mondható szimpatikus figurának. Mikor az apja telefonál, hogy az édesanyja szélhűdést szenvedett el, az első vonattal hazautazik a fővárosból.

A családi dráma szétszálazása már a néző dolga, akinek az érdeklődését a nehezen szerethető főszereplő szinte állandó jelenlétén kívül a filmben hallható folyamatos dikció (ha nincs jelen másik szereplő, akkor Alex telefonál), és a Sporthorgászatot idéző, de kevésbé gördülékenyen működő elidegenítő-önreflektív filmnyelv is próbára teszi. Sitaru kamerája rendre egy-egy szereplő nézőpontjába helyezkedik, mikor mégsem, akkor pedig szokatlan beállításokkal és gépmozgásokkal teszi szemmel láthatóvá tulajdon jelenlétét — ám közben épp a nézőpontok, a helyes nézőpont ügyében akarja tudatosan bizonytalanságban hagyni nézőjét. Sitaru pontos képet alkot hétköznapi figuráiról, az emberi kommunikáció nyavalyáiról. Nem állít, inkább kérdez. Így válik pőrén láthatóvá a kései felnőtté válás, az önzés, a figyelmetlenség, a szeretetvágy, a szeretet maga – valamiféle egzisztenciálisan zajos-büdös-ködös-szép állapot, Alex „gyermekkorának” vége, az első, ügyetlen szembesülés a valódi veszteség lehetőségével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10937