KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/december
TINTIN
• Bayer Antal: Ideáll egy belga Tintin képregények
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Apa, Fiú, Szentlélek Mundruczó színháza
NEKROLÓG
• Orosdy Dániel: Andrew Laszlo 1926–2011
HERSKÓ
• Muhi Klára: Prospero odavan Herskó János
• Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni” Beszélgetés Herskó Janossal
MADÁCH/JANKOVICS
• Hirsch Tibor: Emberrajz Az ember tragédiája
• Schubert Gusztáv: Ádám a vérzivatarban Madách és Jankovics
DR. GONZO
• Géczi Zoltán: Hunter kontra Hollywood Hunter S. Thompson-adaptációk
• Varró Attila: A kis Gatsby Rumnapló
TARSEM SINGH
• Baski Sándor: Barokkos képzelet Tarsem Singh
• Megyeri Dániel: A nyúlon túl Tarsem Singh videóklipjei
TINTIN
• Hlavaty Tamás: Az igazi ifjú Indiana Jones Tintin kalandjai
FILMEMLÉKEZET
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 1. rész
• Takács Ferenc: Az ördög cimborája Gabriel Pascal
ÖKOFILMEK
• Gerdelics Miklós: Digitális Gaia Ökológiai videójátékok
• Barotányi Zoltán: A világ nélkülünk Élet az ember után
MOZIPEST
• Palotai János: Várostérkép Új Budapest kortárs filmen
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Kibervitézek Hacktion
FESZTIVÁL
• Babiczky László: A tudás-alapú mozi Szolnok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Lépésirány Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Roboz Gábor: A fősodor verziója Richard J. Lewis: Barney és a nők
KRITIKA
• Pintér Judit: Vatikáni vakáció Van pápánk!
MOZI
• Margitházi Beja: Elena
• Roboz Gábor: Szent György megöli a sárkányt
• Kolozsi László: Almanya, a török paradicsom
• Forgács Nóra Kinga: Az én Amerikám
• Sepsi László: Lopott idő
• Nevelős Zoltán: Válogatott gyilkosok
• Lovas Anna: Csizmás, a kandúr
• Fekete Tamás: Karácsony Artúr
DVD
• Sepsi László: Idegen arcok
DROGFILMEK
• Czirják Pál: Szerelmi álmok (Liszt)
DVD
• Nagy V. Gergő: Hétpróbás gazemberek
• Tosoki Gyula: Nem írnek való vidék
• Pápai Zsolt: Morituri
• Varga Zoltán: Torrente 4. – Halálos válság
• Bata Norbert: Batman: A kezdet kezdete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Almanya, a török paradicsom

Kolozsi László

Almanya – Wilkommen in Deutschland – német, 2011. Rendezte és írta. Yasemin Sandereli. Kép: Moritz Kaethner. Zene: Gerd Baumann. Szereplők: Rafael Koussouris (Cenk), Vedat Erincin (Hüseyin), Lilay Huser (Fatma), Aylin Tezel (Canan), Gyártó: Roxy Film / Infa Film / Concorde Filmverleih. Forgalmazó: CineReal. Feliratos. 97 perc.

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy az Almanya (törökül így mondják Németországot) című filmet a német kormány rendelte, és megrendeléskor az a cél vezérelte, hogy az identitásukat vesztett másodgenerációs törököknek készítessen egy olyan alkotást, mely kisebbrendűségi komplexusukat igyekszik csillapítani. És az sem kizárt, hogy a Németországban élő törököket kívánta a bennszülöttekkel megkedveltetni meséjével, amelyben az 1964-ben az új hazájának Németországot választó nagyapa egy kis házat vesz Anatóliában, majd odacsábítja az őszi szünetre az egész családot.. A propaganda gyanúját mindenesetre nehéz lemosni egy olyan filmről, melynek már első szekvenciájában a narrátor hölgy arról értekezik: a vendégmunkásokat direkt és kifejezetten a nyugat-németek toborozták, mivel égető szüksége volt rájuk ennek a dinamikusan fejlődő gazdaságnak. És a szegregált iskolában a kis török fiú szomorúsága oly megejtő – mikor az ősei földjéről kérdezőnek nem tud méltó választ adni – hogy nincs német szív, ami ne lágyulna el arckifejezését látván.

Az olyan családi road movie-kat, mint a Család kicsi kincse, és érzelmes drámákat, mint a Mindenki jól van, egyesítő, szívmelengető német darabból az is kiderül, mit és kiért volt nehéz megszoknia a török emigránsoknak: a tacskót óriáspatkánynak lehetett nézni, a takarítónőt a neglizsében a vallási parancsolatok ellen vétő kísértőnek, a feszületet félelmetesnek. A megszokott dramaturgiai rugókra járó mű – a hosszú út mindenkit megbékít, kit a sorsával, kit új hazájával, kit a testvérével, és van egy ártatlan áldozat is – kevés szóval összefoglalva: aranyos és kedves. Senkit nem sért. És az előírt kettős célt is beteljesíti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10903