KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

COMICS

A szuperhõsös képregények sajátosságai közé tartozik az eredettörténet rendszeres átdolgozása, kiegészítése idõközben megismert elemekkel, idomítása a modern kor igényeihez. Ez ugyan nem mindig szerencsés, hiszen az „új” eredet akár el is szakíthatja a szuperhõst a létrejöttét indokoló körülményektõl, ugyanakkor elkerülhetetlen, különben egy 40-50 évvel ezelõtti háttérsztori könnyen irrelevánssá, nevetségessé válhat.

A mozikban frissen debütáló Zöld Lámpás keletkezését viszonylag keveset birizgáltak eddig (az 1959-ben „teremtett” Hal Jordan 1989-ben kapott elõször nagyobb frissítést Keith Giffentõl és társaitól – igaz, több más szereplõ is viselte a Zöld Lámpás nevet, amit helyszûke miatt nem fogunk részletezni), úgyhogy tulajdonképpen szavunk sem lehet, hogy 2007 végén a sorozat új írója, Geoff Johns nekilátott egy újabb átszabásnak. Sõt nem is érte be ennyivel: egy megaeposznak (vagy talán pontosabb, ha úgy mondjuk: több, egymáshoz szorosan kapcsolódó, közepes méretû ciklusnak) fektette le az alapjait, évekre meghatározva nem csak a Green Lantern-címcsaládot, hanem szinte az egész DC-univerzumot.

A magyar olvasót aligha zavarják a korábbi verziókhoz képest bevezetett módosítások, és kényelmesen átadhatja magát egy színpompás, látványos, modern hangvételû akcióképregénynek. Aki szereti az ilyesmit, drukkoljon a sikerének, hátha további részeket is megismerhetünk magyarul.

Zöld Lámpás: A kezdet titka. Színes, puhafedeles, 176 oldal. Kiadó: Cartaphilus.

BD

A magyar Asterix-kiadás elérkezett a sorozat igazi klasszikusaihoz. Az eredetileg 1963-ban és 1964-ben készült Asterix, a gladiátor, Asterix galliai körutazása és Asterix és Kleopátra kötetbeli megjelenésekor érte el az elsõ nagyságrendi ugrást, a 100 ezres példányszámot. Amikor aztán 1965-ben az elsõ francia mûhold az Asterix nevet kapta és az országos sajtó is elkezdett az Asterix-jelenségrõl cikkezni, bekövetkezett a második nagyságrendi ugrás: az egy milliós példányszámot késõbb már „csak” a duplájára, triplájára lehetett emelni. René Goscinny író ezekben a kötetekben kezd igazán kibontakozni: rendesen belelendül az anakronizmusok halmozásába, kibontakoztatja Julius Caesar (fiktíven) félelmetes-mulatságos egyéniségét, mindössze pár képbõl álló rövid jelenetekben teremt emlékezetes karaktereket és megalapozza a visszatérõ poénokat, gondolunk itt elsõsorban a mindhárom epizódban felbukkanó kalózokra. És ne feledkezzünk meg az egészen sajátosan visszafogott módon bevezetett harmadik fõszereplõrõl, Idefixrõl, aki az ötödik részben szinte észrevétlenül csatlakozik hõseinkhez. Ha szabad ilyet mondani: mindhárom rész kötelezõ darab egy valamirevaló képregénygyûjteményben.

Asterix 4: Asterix, a gladiátor. Asterix 5: Asterix galliai körutazása. Asterix 6: Asterix és Kleopátra. Színes, puhafedeles, kötetenként 44 oldal. Kiadó: Egmont.

MANGA

A manga gyors hazai térhódításának következtében megjelentek szûkebb réteget megcélzó zsánerek is, egyes vélemények szerint a manga „vadhajtásai”. Az ítélet kissé sommás, bár tény, hogy a yaoi, más néven shounen-ai vagy boys’ love mûfajnak nyugati megfelelõjét nem nagyon találni, így az európai nagyközönség számára kissé nehezen érthetõ ezeknek a köteteknek a sikere. Különösen, ha tudjuk, hogy a plátói fiúbarátságtól a melegpornóig terjedõ skálát felölelõ történetek olvasói szinte kizárólag fiatal lányok. A nálunk eddig megjelent címek többnyire antológiák, rövid képregények gyûjteményei – és inkább a romantikus vonalat képviselik.

Yaoi mangák magyarul: Magányos csillag, Bukottak holdja, Vázlatok, A tiltott szerelem szigete. Fekete-fehér, puhafedeles, egyenként 200 oldal körüli kötetek. Kiadó: Fumax.

HAZAI

Papp Imre történelmet írt: õ az elsõ magyar képregényalkotó, aki megjelentetett egy teljes, amerikai stílusú minisorozatot. A közel 100 oldalas mû még nem nevezhetõ remeknek, de számos erényt mondhat magáénak. A legfontosabb, hogy kialakított magának egy következetesen végigvitt stílust. Ezt akkor is érdemes kiemelni, ha sokaknak Mignola-utánérzései lehetnek – le sem tagadhatná a szerzõ, hogy kedvencei közé tartozik a Hellboy alkotója. Egységesnek mondható a történetvezetés is, bár volna mit csiszolni rajta, hisz egyelõre gyakran érzi úgy a beavatatlan olvasó, hogy elmegy pár poén mellett, amelyet csak az íróval azonos zsánerhatásokban részesültek érthetnek igazán. De a lényeg, hogy vannak karakterek, van stílus, van történet, van mire építeni. Szerzõi kiadásról lévén szó, beszerzéséhez némi utánjárásra van szükség (képregényboltok, rendezvények).

Deveraux: A hazavezetõ út 1-4. Fekete-fehér, irkafûzött, szerzõi kiadás.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10766