KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/március
TARR
• Kovács András Bálint: Az utolsó Tarr-film A torinói ló
FLIEGAUF BENEDEK
• Tornai Szabolcs: Gyorsabb az életnél Fliegauf Benedek
• Kolozsi László: A csiga feljön Pestre Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Pápai Zsolt: Oidipusz-klón Womb
MAGYAR MŰHELY
• Koncz Linda: Befejezett jövő Mi lesz veled, Inforg?
KONTRA-HOLLYWOOD
• Géczi Zoltán: Más hangok, más szobák Az elfeledett Amerika krónikásai
• Sepsi László: A gonosz iker The Fighter – A harcos
MONODRÁMÁK
• Kovács Kata: A korlátok szabadsága Egyszereplős filmek
• Roboz Gábor: Elbeszélt élet Spalding Gray monológjai filmen
AGATHA CHRISTIE
• Zombory Erzsébet: Keresd a nőt? Agatha Christie
LATIN MOZI
• Sepsi László: Vesztes helyzet Chilei zsánerfilmek
• Horváth Eszter: Túlcsorduló képernyő
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Csillagszüret Show és tehetség
• Hungler Tímea: Első Blikkre Sára Júlia: Bulvár
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Vadászjelenetek Erdélyországban Visszatérés – Retrace
• Strausz László: Általános alany Fütyülök az egészre
• Vajda Judit: Kallódó emberek Fehér nászéjszaka
MOZI
• Zalán Márk: Szerelmek háza
• Vajda Judit: Millenium 3 – A kártyavár összedől
• Tüske Zsuzsanna: Egy család
• Tüske Zsuzsanna: Médiaország: a TV hatalma
• Roboz Gábor: London Boulevard
• Kolozsi László: Nem beszélek zöldségeket
• Forgács Nóra Kinga: A fa
• Parádi Orsolya: Csak szexre kellesz
• Sepsi László: Mestergyilkos
• Géczi Zoltán: A rítus
• Alföldi Nóra: Dobolj ha tudsz!
• Hlavaty Tamás: Sanctum
• Varró Attila: Rango
DVD
• Pápai Zsolt: Eszkimó asszony fázik/Xantus János kisfilmjei
• Géczi Zoltán: Üzenet az űrből
• Varga Zoltán: A világ legjobb apukája
• Benke Attila: Az utolsó mohikán
• Czirják Pál: Bástyasétány hetvennégy
• Alföldi Nóra: A teljes csoda
• Tosoki Gyula: Start két keréken
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sanctum

Hlavaty Tamás

 

Sanctum – amerikai, 2011. Rendezte: Alistair Grierson. Írta: Andrew Wight és John Garvin. Kép: Jules O’Loughlin. Zene: David Hirschfelder. Szereplők: Richard Roxburgh (Frank), Ioan Gruffud (Carl), Rhys Wakefield (Josh), Alice Parkinson (Victoria). Gyártó: Universal. Forgalmazó: Budapest Film. Szinkronizált. 109 perc.

 

A klausztrofóbiások legnagyobb örömére idén tavasszal több olyan film kerül a hazai mozikba, amely részben a néző bezártságtól való félelmére épít. A 127 órában egy szurdokban rekedt sziklamászó, míg a Buriedben egy élve eltemetett férfi tortúráját láthatjuk, és miközben már készül a chilei bányászok megpróbáltatásait feldolgozó mozgókép, mi próbára tehetjük magunkat a szintén igaz történeten alapuló Sanctummal.

A cím magyarul szentélyt jelent, többször el is hangzik a filmben, hogy a szereplők templomként tisztelik a föld alatt húzódó félelmetes, egyben csábító barlangrendszert. A felszínen már nincs ismeretlen terület, így az emberfia kénytelen a mélybe ereszkedni, hogy afféle underground Kolombuszként térképezze fel az utolsó szűz territóriumot a bolygón, de hőseink ezúttal lentrekednek és kénytelenek a veszélyesebb útvonalon elindulni kifelé. A Sanctum esetében nem beszélhetünk húzónevekről: sem Alister Grierson rendező, sem az ismeretlen színészek nem csalnak be nézőket a mozikba, ezért a projektben producerként részt vevő James Cameron nevét emelték ki, akit mindig foglalkoztatott a mélység titka, most pedig az Avatarban használt 3D technikát is kölcsön adta az alkotóknak. Kapunk is látványos képeket, vízalatti felvételeket, de a történetet nem sikerült élettel megtölteni, így maradnak az ágyútöltelékként használt sablon-karakterek, a sekélyes színészi alakítások és a kliséízű apa-fiú konfliktus. Ismét egy okosabb kivitelezést érdemlő alapanyagot nyelt el a nagy kékség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10568