KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Délutáni szerelem

Pápai Zsolt

Love in the Afternoon – amerikai, 1957. Rendezte: Billy Wilder. Szereplők: Cary Grant, Audrey Hepburn, Maurice Chevalier. Forgalmazó: Fantasy Film. 125 perc.

Köztudomású, hogy Billy Wilder még gyengébb formáját hozva is izgalmas filmeket készített, hát még amikor elemében volt, ráadásul a maga uraként dolgozhatott. A Délutáni szerelem az első munkája, melyet nem egy nagy hollywoodi stúdiónak forgatott, és még a producer is ő volt. Furmányosan bonyolított, míves stíleszközökkel bőven élő mozija csaknem hibátlan lett – kisebb utánagondolást követően még az első látásra problémásnak tetsző elemei is erényekként tűnnek fel.

A történet a három évvel korábbi Sabrinára rezonál, hiszen itt is egy fiatal lány és egy idősödő férfi kapcsolata áll a középpontban, ám ezúttal krimi-elemekkel gazdagodik az alapszituáció. A két középponti hős egymás ellentétei, mégis egy irányba konvergál a sorsuk: a kristálytiszta Ariane több tucatnyi ex-szeretőt és feslettséget hazudik a férfinek, hogy imponáljon neki, míg a szerelmi kalandoktól leharcolt Flannagan megtisztul a lány mellett. Wilder bátran beszél rózsaszín érzelmekről (tegyük hozzá: mindezt fekete-fehérben), ráadásul közben, mint korábbi és későbbi munkáiban gyakran – a Kettős kárigénytől a Férfiszenvedélyen át a Van, aki forrón szeretiig –, a morálterrorista cenzorok tűréshatárát is teszteli. Olyan bravúrosan alkalmazza az understatementet („sejtetve ábrázolás”), hogy azt mestere, Ernst Lubitsch is megirigyelné, végig – egészen pontosan: Flannagan és az apa találkozásáig – lebegteti ugyanis, hogy vajon a felek elhálták-e a kapcsolatot? Míg számos momentum arra utal, hogy igen (lásd például a jelenetekben hangsúlyosan mutatott, levetett ruhadarabokat), mások cáfolják ezt (Flannagan, a rutinos ladykiller különös módon végig nincs tisztában azzal, hogy a lány, jóllehet szeretőket füllent, valójában érintetlen).

Mindazonáltal az understatement nem csak a központi konfliktus hatékony kibontását célozza. A rendező rendre ajtók mögé zárja a fontos eseményeket, egyfajta inverz suspense-szel dolgozva végig keveset mutat, és sokat sugall. Számos vizuáltrükkel is operál: a többteres kompozíciók gyakran egyszerre keltenek feszültséget és szolgálnak humorforrásul, máskor pedig a tükröződő felületekkel folytatott, többértelműséget generáló játék zavarja össze a néző érzékelését. Ezeknek a megoldásoknak is nagy szerepe van abban, hogy a szimpla történet drámai mélységet kapjon.

Extrák: Kisfilm Hubert de Givenchyvel, Audrey Hepburn kosztümtervezőjével; eredeti trailer és a forgalmazó más filmjeinek előzetese; filmográfiák. A legizgalmasabb extra az a 25 perces kisfilm, melyben N. T. Binh, a Positif kritikusa elemzi Billy Wilder művét. A kisfilm picit zavarosan szerkesztett, de nagyon informatív és nagyon okos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10286


előző 1 következőúj komment

csabaga#1 dátum: 2013-10-02 15:55Válasz
Érzésem szerint a szerző nem érti az akkori cenzúrát.

A levetett ruhadarabok,a cipő keresése és a fésülködés egyértelmű jelek,a lány nem kártyázni járt a playboy szállodai szobájába.

Ariane-nak van udvarlója,miért kellene érintetlennek lennie?