KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/május
KUROSAWA 100
• Lajta Gábor: Filmalkímia Kurosawa, a mozgóképfestő
• Báron György: A vasút kapujában Rashomon-variációk
SKANDINÁV VÉR
• Klág Dávid: A dán døg Nicolas Winding Refn
• Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos Beszélgetés Winding Refn-nel
• Schubert Gusztáv: Svéd para Niels Alden Oplev: A tetovált lány
• Pintér Judit Nóra: Belső pokol Lars von Trier: Antikrisztus
ANIMA-TREND
• Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek A gyurmafilm paradoxonai
• G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság Beszélgetés Jan ©vankmajerrel
• Roboz Gábor: Szörnysimogató Dean DeBlois - Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat
• Zalán Vince: Mentőöv nélkül? Beszélgetés M. Tóth Gézával
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Múltnak mámora Berlin
TELEVÍZÓ
• Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei X-akták; A rejtély
• Schreiber András: Démon képében Női látnokok
• Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, aminek látszanak Lost-kultusz
KÖNYV
• Varga Zoltán: Műfaji képeskönyvek 101 horror film…; 101 sci-fi film…
KRITIKA
• Csillag Márton: Szívükben bomba van Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás
• Vajda Judit: Apáról fiúra Mátyássy Áron: Átok
• Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 Helyzetek és gyakorlatok
MOZI
• Forgács Nóra Kinga:
• Nevelős Zoltán: Revans
• Géczi Zoltán: Brooklyn mélyén
• Baski Sándor: 52-es történet
• Barkóczi Janka: Sivatag virága
• Varró Attila: Tébolyultak
• Vajda Judit: Kínai lány
• Sepsi László: Vinyan – Az elveszett lelkek
• Tüske Zsuzsanna: Kedves John
• Roboz Gábor: Emlékezz rám
• Fekete Tamás: Titánok harca
• Alföldi Nóra: Túl jó nő a csajom
• Gelencsér Gábor: Kígyótojás
• Salamon Tamás: (500) nap nyár
• Varga Zoltán: Pillangó úrfi
• Alföldi Nóra: The Great Buck Howard – Tökéletlen trükk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Forgács Nóra Kinga

Snijeg­ – boszniai-német-francia-iráni, 2008. Rendezte és írta: Aida Begić. Kép: Erol Zubčević. Zene: Igor Camo. Szereplők: Zana Marjanović (Alma), Jasna Beri (Nadija), Sadľida Šetić (Jasmina), Vesna Mašić (Safia). Gyártó: Rohfilm / Mamafilm. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 100 perc.

A Bosznia traumatikus közelmúltját feldolgozó a mesei és a realista stilizációs mód érzékeny arányú ötvözésével hoz létre különös atmoszférát, és mutat be olyan drámai eseménysort, melyben a hőseihez kötődő attitűdöket ellenpontozó szerkezetbe rendezi, a cselekményt hét nap történéseire fókuszálva sűríti, a feszültséget pedig belső határidőkkel és a szereplők közötti viszonyrendszer szorosra bogozásával tartja fenn.

Az időpont 1997, a helyszín egy kelet-boszniai falu, melyet a háborúban leromboltak, a férfiakat pedig elhurcolták. A film hősei a magukra maradt asszonyok és lányok, akik férjüket-fiukat-apjukat veszítették el. Amíg nem tudnak a hamis reményekkel leszámolva szembenézni a tragédiával, addig a múlt fogságban tartja őket. Kicsi és zárt közösségükhöz tartozik egy nagypapa, aki a vallási tradíciót ápolja, és egy kisfiú, akinek – ha veszélyt érez – hirtelen nő meg a haja, érzékeny jelzőműszereként a falu érzelmi állapotának. Ez a csodás elem sejteti: az események szövése során hétköznapi és mágikus összefonódik, hogy az utolsó éjszaka jelentse majd a tetőpontot, mikor a múlttal szembesülés is megtörténik.

A film valódi tárgya tehát egyfelől maga a múló idő, az idő folyását metaforikus figura képviseli: Fatima asszony, aki rongyszőnyegébe szövi bele emberek és események emlékeit, hogy a szőnyeg az utolsó éjszakán varázslatos funkcióhoz jusson. A tárgy másfelől a múltbéli traumához és a jövőbeli lehetőségekhez való viszony. A főszereplővé avatott, zárkózott, de kitartó és okos Alma képviseli a vallási és viselkedési tradíciónak, a föld megművelésének és a munkának az értékét, célja a maguk által készített lekvárok, savanyúságok árusítására üzletet alapozni, és ebből felvirágoztatni a falut. A többi női karakter között szétoszlik a tradíciótól való elszakadás, a düh, a faluval szakítás vágya. Mindkét értékrendszer kap egy lehetőséget egy ígéret, illetve egy üzleti ajánlat formájában.

Aida Begić kegyetlen következetességgel bizonytalanítja el, majd erősíti meg az Alma által képviselt pólust. Az időben későbbre helyezett utolsó nap nem csak a zárt drámai szerkezetet nyitja ki, hanem a rendezőnő álláspontját is kifejezi a térség jövőjével kapcsolatban. A 2008-ban elnyerte a Kritikusok Hete nagydíját Cannes-ban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/05 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10185