KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Carné és Casarès

Molnár Gál Péter

 

Legfrissebb filmművészeti halottak: Marcel Carné és remekének, a Szerelmek városának Nathalie-ja: Maria Casarès. Carné 1908-ban született Párizsban. Casarès 1922-ben a spanyolországi Corunában (eredeti nevén: Maria Casarès Quiroga), a polgárháború egyik miniszterének leányaként. Franco győzelme után Franciaországba menekülnek. Ott lesz a spanyol lányból a legnagyobb modern francia tragika.

Carné tizenhét évesen beleszeret a moziba. Fotótanfolyamot végez biztosítótársasági tisztviselő létére. Technikusi oklevelet szerez. Françoise Rosay színésznő pártfogolásával Georges Périnal operatőr és Jacques Feyder rendező asszisztense. Feyder Hollywoodba hívja. Carné Európában marad: a Cinémagazine újságírója és kritikusa. Utóbb munkatárs az Hebdo-Filmnél. Segédrendező A párizsi háztetők alatt forgatásán Clair mellett. Végzetes munkabarátságot köt a szcenarista-költő Jacques Prévert-rel. Forgatni kezdi barátja papíron végiggondolt filmjeit. Tíz év gazdagon termő együttműködés. A Népfront művészeti aktivistái. Vichy cenzúrája kártékonynak és demoralizálónak bélyegzi filmjeit. A történelmi múltba menekülnek: a némajátékos Deburau és a melodrámaszínész Lemaître kettősében - Barrault és Pierre Brasseur játsszák - a képi-gesztikus, valamint a szóbeli művészet viadalát (mozgókép vagy vers?) példázzák. A Szerelmek városa a filmtörténet dicső darabja. Egyben színháztörténeti tisztelgés egy szépészeti szakírók lebecsülte korszak előtt. Nagyvonalú beleérzéssel aprólékosan rekonstruálja a bulvárszínház zenitjét. Ha csak ezt forgatta volna Carné, akkor is élen volna helye a filmtörténetben. A Ködös utak, a Mire megvirrad és a Külvárosi szálloda bútorozott szobákban játszódó munkásfertályi melodrámák, a párizsi külvárosi lét historizmusával. Carné - és persze Prévert - a költői realizmus.

Carné fölfedezettje a 22 éves Casarès. Első filmje világsiker, s bár szépséges Sanseverina a Pármai kolostorban és sikere van a mozikban is: színpadi színésznő, Camus hősnőinek megtestesítője. Phaedra, Marie Tudor és Lady Macbeth. Az Egyesült Államokat beutazza spanyolul játszott Lorca darabokkal. Jean Genet Paravánokjának modernista harcaiból csakúgy részes, mint Seneca Médeiájának extravagáns színrevitelében. Filmtörténeti nevezetességekhez is odaadja tehetségét, de Cocteau két Orfeusz-filmjében Orfeusz (1950), Orfeusz végrendelete (1960) színpadi tragikai erejét és erkölcsi támogatását kölcsönzi a mozgóképnek.

Carnét elsöpri az új hullám. A fiatal filmesek kiszorítják a műtermekből. Casarès önkéntesen visszavonul. Elvétve vállal kamera előtti szereplést. (A kerekasztal lovagjai, 1990, Denis Llorca rendezése).

Carné és Casarès: beépültek mindketten érzéki műveltségünkbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1354