KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Zsebtolvaj

Pápai Zsolt

Pickpocket – francia, 1959. Rendezte: Robert Bresson. Szereplők: Martin LaSalle, Marika Green, Henri Kassagi. Forgalmazó: Corner Film. 79 perc.

Robert Bresson filmtörténeti pozícióját és életművének megítélését alapvetően meghatározza, hogy jóllehet a munkái utánozhatatlanok (azaz ha valaki másolni kívánja azokat, biztosan nevetségessé válik), mégis rengeteg inspirációval szolgáltak – és szolgálnak a mai napig – alkotók tömegei számára. Beszédes, hogy Bresson már abban az időben a modern film csúcsműveit forgatta le, amikor a klasszikus modernizmus még igazából meg sem született (az Egy falusi plébános naplója vagy az Egy halálraítélt megszökött elkészültekor Antonioni, Fellini vagy Bergman még csak az első lépéseit tette a modern film irányába), és sokatmondó az is, hogy a Zsebtolvajjal az egész francia újhullámot látta el szellemi munícióval.

Utóbbiról kevesebbet szokás beszélni, pedig a napnál is világosabb. A Zsebtolvaj vezérmotívumai a bebörtönzöttség és a magány, továbbá a szabadságvágy – ezeknek, kivált az utóbbinak, nagy szerep jutott Godard-nál, Truffaut-nál is. A címszereplő akut lopáskényszere kívülállásának és szabadságvágyának a metaforája – a Zsebtolvaj Michelje ugyanúgy vonja kétségbe a társadalmi konvenciókat, mint egy évvel később a Kifulladásig hasonló nevű figurája. És ahogy a Zsebtolvaj és a Kifulladásig főszereplője megkérdőjelezi a környezetétét uraló konvenciókat, úgy vonja kétségbe a filmkészítés szabályait Bresson, illetve a nyomában Godard. Alig van valami, amiben hasonlít a két film formanyelve, abban azonban rokonok egymással, ahogy eloldódnak a hagyományos közelítésmódoktól (lásd például a Zsebtolvajban a gyakran szinte néma hangsávot, vagy a nézésirány szerinti vágás újszerű időzítését, a Kifulladásigban pedig a kézből vett felvételeket vagy a folytonossági irányt követő vágás negligálását).

A Zsebtolvaj az egyetemes filmtörténet egyik leggazdagabb műve. Máig őrzi titkát, talán azért, mert Bresson nemcsak azt tudta mindenki másnál jobban, hogy mikor mit mondjon, hanem azt is, mikor miről hallgasson. „A némaságot a hangosfilm találta fel” – jegyezte meg egykor, és tényleg: a csend sokszor mindennél beszédesebb.

Extrák: Sok apróság, valamennyi magyar felirattal. Rövid beszélgetés filmtörténészekkel; egy hosszabb dokumentumfilm a szereplők utóéletéről; negyedórás részlet a sztár-illuzionista, a Zsebtolvajban is feltűnő Henri Kassagi egyik műsorából. A legizgalmasabb anyag egy kurta beszélgetés a rendezővel: alig néhány perc az egész, Bresson varázsos személyisége miatt mégis nehezen múlik a hatása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10068