KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/január
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Én nem lázadtam, én filmeket csináltam” Beszélgetés Sándor Pállal – 1. rész
• Darida Veronika: Toll és maszk Gábor Miklós
• Morsányi Bernadett: „Szabad embereket fényképezünk” Beszélgetés Szomjas Györggyel
• M. Tóth Éva: A nyár embere Jankovics Marcell-monográfia
• Kelecsényi László: Elmenni! Visszajönni? Alex és Andy
A DÍSZLET MESTEREI
• Bereczki Zoltán: A dekonstruált építész Rajk László filmdíszletei
• Benke Attila: A tér művészei Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
LÁNGOLÓ LÁNYOK
• Vajda Judit: A lányok angyalok Céline Sciamma
• Beck András: Érettségi után, a senkiföldjén Daniel Clowes: Ghost World
• Kránicz Bence: Műtéti beavatkozás Női remake
• Roboz Gábor: Öngyilkos játék Jason Micallef: Gyilkos játékok
VIRTUÁLIS VALÓSÁG
• Barkóczi Janka: Bazin álma Virtuális valóság és dokumentumfilm
• Herpai Gergely: James Dean digitális szelleme Virtuális színészek
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Szörnyfészek a felhőkarcolóban Larry Cohen démonai
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Éles képek Verzió
A MESEÍRÓ MESÉJE
• Adorf Mario: próba szöveg
FESZTIVÁL
• Bartai Dóra: Eldobható társadalmak Jihlava
• Beretvás Gábor: Csillaghullás Nagyszeben – Astra Filmfesztivál
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A változás dogmája A két pápa
• Pethő Réka: Útkereséstől életközepi válságig Házassági történet
• Fekete Tamás: Német história X Jojo Nyuszi
• Vajda Judit: Terhes társaság Seveled
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Jövőpánik Évek alatt
MOZI
• Pazár Sarolta: Különleges életek
• Vajda Judit: Boldog idők
• Kovács Patrik: Amanda
• Baski Sándor: A hegyek szigete
• Kovács Gellért: Bőrömben
• Kovács Kata: Judy
• Benke Attila: Családból is megárt a sok
• Alföldi Nóra: Lola és a fiúk
• Huber Zoltán: Tőrbe ejtve
• Rudolf Dániel: Hivatali eltávozás
• Herpai Gergely: Charlie angyalai
• Varga Zoltán: Sarkvidéki akció
DVD
• Pápai Zsolt: Hahó, Öcsi!
• Kovács Patrik: Annabelle gyűjtemény
• Benke Attila: Keménykalap és krumpliorr
• Varga Zoltán: Menekülés Los Angelesből
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A márki

Bikácsy Gergely

 

A francia nyelvű belga filmrendezők közül André Delvaux és Chantai Akerman munkássága a legismertebb: mindketten állandó résztvevői, olykor díjazottjai a nemzetközi fesztiváloknak. Másokról viszont alig tudunk, holott egy-két évtizede Belgiumban mind a francia (vallon), mind a flamand nyelvű film érdekesen fejlődik. A Filmmúzeum áprilisi vetítéssorozatán a nyolcvanas évek termésével, a legfrissebb vallon játékfilmekkel ismerkedhettünk meg.

Különös vállalkozás Henri Xhonneux és a rajzfilmes, grafikus Roland Topor munkája, A Márki. Színészek játszanak itt bábfilmfigura-maszkokban, viszonylag reális díszletekben, néhány igazi animációs betét-jelenettel. A forgatókönyv a Bastille-ba helyezi a cselekményt a forradalom kitörése előtti napokra. A valóságban az „isteni márki” ekkor már egy másik börtönben volt, s a fikciónak részleteiben nem sok köze van a történelmi tényékhez. Itt néhány visszataszító rab szökésre készül, a márki pedig önálló életre kelt, s vele feleselő, ellenkező fütykösével társalog (mellesleg maga is szökni készül, de magányosan). Rabtartói gaz tervet eszelnek ki: összefektetik egy nemrég megerőszakolt kislánnyal. (A lányt maga a Király erőszakolta meg, a bűntényt tehát el kell tussolni...)

Mindez nem szellemtelen ugyan, de a filmnek egyértelműen csak a bábmaszkos, animációs oldala az érdekes. Pornográf animációt látunk, s ennek a belga rajzfilmben erős hagyományai vannak. Gondoljunk csak Pichára. Ez nem durva szóvicc akar lenni: a belga Picha érdekes pornórajzfilmek alkotója. „Ennek a trágár szellemnek is helye kell hogy legyen a fekete humor filmtörténetében” – írtuk róla a Filmvilág 1987/11. számában. A karikaturistaként elsőrangú Topor kicsit hasonló szándékkal nyúlhatott Sade márki szelleméhez. Számomra az a meglepő, mennyire halk, csendes, „szelíd” nála (mármint Topornál) a vad és műveiben állandóan extázis-ban sistergő márki. „Fütykös” – írtam a film másik főszereplőjévé átlelkesült rúdról, csakhogy a szó nem jó. A filmvásznon szelíd mosolyú, majdnem női hangon, éneklő-lejtéssel gazdáját-társát kérlelő, panaszkodó élőlényt látunk. Meghágja ugyan a kőfalat is, bátor meg merész, de van benne valami eredendően feminin vonás. A filmnek olykor jót tesz ez a furcsa kettősség, olykor esetlegesnek, szándéktalannak, véletlennek tetszik. A márki is ilyen: szelíd és ábrándozó kiskutyamaszkja van, kisiskolásán vékony hangon beszél. Bevallom, engem ez mindvégig zavart, nem tudtam elhessenteni magam elől a valódi Sade márki szadista képzeletben fröcsögő műveit, és Danton küllemére emlékeztető dúvad-megjelenését.

Az a titkos gyanúm és jövendölésem, hogy ez a pornográful szellemes rajzfilm nemsokára óvodások délelőtti moziprogramja lesz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/06 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4148