KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/január
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Én nem lázadtam, én filmeket csináltam” Beszélgetés Sándor Pállal – 1. rész
• Darida Veronika: Toll és maszk Gábor Miklós
• Morsányi Bernadett: „Szabad embereket fényképezünk” Beszélgetés Szomjas Györggyel
• M. Tóth Éva: A nyár embere Jankovics Marcell-monográfia
• Kelecsényi László: Elmenni! Visszajönni? Alex és Andy
A DÍSZLET MESTEREI
• Bereczki Zoltán: A dekonstruált építész Rajk László filmdíszletei
• Benke Attila: A tér művészei Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
LÁNGOLÓ LÁNYOK
• Vajda Judit: A lányok angyalok Céline Sciamma
• Beck András: Érettségi után, a senkiföldjén Daniel Clowes: Ghost World
• Kránicz Bence: Műtéti beavatkozás Női remake
• Roboz Gábor: Öngyilkos játék Jason Micallef: Gyilkos játékok
VIRTUÁLIS VALÓSÁG
• Barkóczi Janka: Bazin álma Virtuális valóság és dokumentumfilm
• Herpai Gergely: James Dean digitális szelleme Virtuális színészek
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Szörnyfészek a felhőkarcolóban Larry Cohen démonai
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Éles képek Verzió
A MESEÍRÓ MESÉJE
• Adorf Mario: próba szöveg
FESZTIVÁL
• Bartai Dóra: Eldobható társadalmak Jihlava
• Beretvás Gábor: Csillaghullás Nagyszeben – Astra Filmfesztivál
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A változás dogmája A két pápa
• Pethő Réka: Útkereséstől életközepi válságig Házassági történet
• Fekete Tamás: Német história X Jojo Nyuszi
• Vajda Judit: Terhes társaság Seveled
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Jövőpánik Évek alatt
MOZI
• Pazár Sarolta: Különleges életek
• Vajda Judit: Boldog idők
• Kovács Patrik: Amanda
• Baski Sándor: A hegyek szigete
• Kovács Gellért: Bőrömben
• Kovács Kata: Judy
• Benke Attila: Családból is megárt a sok
• Alföldi Nóra: Lola és a fiúk
• Huber Zoltán: Tőrbe ejtve
• Rudolf Dániel: Hivatali eltávozás
• Herpai Gergely: Charlie angyalai
• Varga Zoltán: Sarkvidéki akció
DVD
• Pápai Zsolt: Hahó, Öcsi!
• Kovács Patrik: Annabelle gyűjtemény
• Benke Attila: Keménykalap és krumpliorr
• Varga Zoltán: Menekülés Los Angelesből
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bűnös

Pápai Zsolt

 

Hat évvel ezelőtti pályakezdése, az aprópénzből összeütött, friss hangú Néma tanú után Anthony Waller rendezőt a kortárs mozi egyik meglepetésembereként ünnepeltük. Csípős irónia, a thriller adta műfaji keretekkel való rafinált formajáték, pazar vizuális lelemények: a film eredeti tehetséget jelzett.

Hollywoodi zsoldban készített, de vonalas iparosmunkánál azért jóval többet érő második opusával Egy amerikai farkasember Párizsban – a rendező fél lábbal lelépett arról az útról, melyen elindult, fél lábbal rajta maradt – a film nem árnyalta az alkotójáról bennünk élő képet, de nem is szürkítette el. A karrier harmadik állomása hasonlóképp: A bűnös feszes thriller, amely magasan a hasonműfajú, szériagyártott produkciók felett áll. Bár Waller iróniája vesztett erejéből, korai lenne leírni a rendezőt, ugyanis a belső allúziók fifikás alkalmazásának nagymestereként ezúttal sem hazudtolja meg önmagát. A Néma tanúból vett önidézetekkel, továbbá Psycho-áthallásokkal sűrűn megtűzdelt munka – elég csupán a beszélő nevekre (a történet gyújtópontjában a Callum Crane nevű ügyvéd áll, utalva Hitchcock klasszikusának problémageneráló Marion Crane-jére), továbbá az obligát fürdőszoba-jelenetre, a felső kameraállásban vett beállításokra gondolni – ekképpen egyszerre klasszicizáló és modern. A film legnagyobb erénye a parázs előadásmód, mely ugyanakkor nem csap át formalizmusba, Waller maximálisan ura az anyagnak, tudja, mikor eressze neki a kamerát, s mikor fogja vissza. A rendező az utóbbi évek egyik legmívesebben formált, invenciózus képekkel dolgozó krimijét forgatta le: munkája tán nem annyira „szerzői”, mint a Néma tanú volt, de a lehetőségeket számba véve – A bűnös végtére is amannál lényegesen nagyobb költségvetéssel készült – akár „személyes”-nek is mondható.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3001