KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/november
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Varió egy témára Sára Sándor képi világa
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 2. rész
• Zalán Márk: „Közfeladatot látunk el” Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Kránicz Bence: Dr. Jekyll és Mr. Hyde az erdélyi havasokban Beszélgetés Bagota Bélával
• Benke Attila: Hóba temetett bűnök Valan – Az angyalok völgye
• Herczeg Zsófia: „A képzés a hallgatóért van” Beszélgetés Kiss Melindával
VESZÉLYES GYEREKKOR
• Soós Tamás Dénes: Beszélnünk kell Benniről Beszélgetés Dr. Herczog Máriával és Dr. Máté Gáborral
• Schubert Gusztáv: Örvényben Kontroll nélkül
FILM / SZÍNHÁZ
• Darida Veronika: Kegyetlenség és provokáció Pasolini és Fassbinder színháza
BŰNFILM
• Kovács Patrik: A lázadó mester Hitchcock és az európai modernizmus
• Szíjártó Imre: Zárt rendszerek Lengyel bűnfilmek és politika
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Bűnös jellemek Ed Brubaker – Sean Phillips: Criminal
STREAMLINE MOZI
• Pernecker Dávid: Befejezetlen valóság Kate Purdy és Raphael Bob-Waksberg: Undone
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hatalmas nagy hazugságok Velence
• Baski Sándor: Fények az éjszakában CineFest 2019
KRITIKA
• Kolozsi László: A hegyek ura Monos
• Szalkai Réka: Lélekrablók Lótolvajok
KÖNYV
• Kovács Patrik: Bergman beájulna Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet
MOZI
• Kovács Kata: Cseng mester konyhája
• Baski Sándor: A legfehérebb nap
• Nevelős Zoltán: Ragadozók
• Roboz Gábor: Amundsen
• Huber Zoltán: Az aszfalt királyai
• Fekete Tamás: Pavarotti
• Alföldi Nóra: Szerelemre kattintva
• Benke Attila: Gemini Man
• Vajda Judit: NászszezON
• Tüske Zsuzsanna: Demóna: A sötétség úrnője
• Kovács Patrik: Prédák
• Varró Attila: Rambo V: Utolsó vér
DVD
• Pápai Zsolt: Ray
• Kránicz Bence: Színház a világ
• Gelencsér Gábor: A két korona – Szent Maximilian Kolbe atya élete
• Kovács Patrik: Rés a pajzson
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Citromfa

Forgács Nóra Kinga

Etz Limonizraeli-német-francia, 2008. Rendezte: Eran Riklis. Írta: Suha Arraf és Eran Riklis. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Habib Shadah. Szereplők: Hiam Abbass (Salma Zidane), Tarik Kopty (Abu Hussam), Ali Suliman (Ziad Daud), Rona Lipaz-Michael (Mira Navon). Gyártó: Eran Riklis Productions. Forgalmazó: Szuez Film Kft. Feliratos. 106 perc.

 

Salma, a palesztin özvegy a Ciszjordánia és Izrael között húzódó zöld határon gondozza családi örökségét, egy citromfa-ültetvényt, ám egy nap a szomszédjába költözik az új izraeli védelmi miniszter a feleségével, Mirával. A házaspár biztonságát fenyegető terrorveszélyre hivatkozva az izraeli titkosszolgálat határozatot hozat az ültetvény kivágására, ami beindítja az események gépezetét: Salma ügyvédet fogad, hogy megvédje citromfáit. Az allegorikussá váló alapkonfliktuson túl („a fa olyan, mint az ember”) Salma nála fiatalabb ügyvédével kibomló románca, a palesztin konzervatív férfiklub rosszalló figyelme, a miniszteri házaspár napvilágra kerülő értékrend-különbségei és egy legfelsőbb bíróságig vitt per fordulatai alkotják a problémaszövevényt.

A történet magában hordozza tehát annak a lehetőségét, hogy példázatszerűvé vagy melodramatikussá váljon, ettől a két szélsőségtől a részletek iránti érdeklődés és az arányérzék menti meg. A Citromfa szűkszavú párbeszédeiben, utalásaiban körvonalazza az izraeli-palesztin konfliktust, reflektál a kortárs katonai-politikai mechanizmusokra, és visszatükrözi a globális média működését – iróniával, mégis kifejezve a történelemi múltban gyökerező problémák jelen körülmények közötti megoldhatatlanságát. Mégis leginkább két nő, a zsidó asszony és a figyelem fókuszába kerülő palesztin özvegy csendes drámájává válik a szimbolikus helyszínen, a népeket és embereket elválasztó (és szükségszerűen összekötő) zöld határon játszódó eseménysor. Öntudatra ébredésük röpke képet ad a tradicionális közel-keleti és a modern nyugati nőiségről, és a közös nyelv hiánya, a tradíció merevsége vagy a kirekesztő politika által okozott emberi magányról.

Eran Riklis filmje kissé egyenetlen, de egyszerűségében finom darab, olyan hozzáértő recept alapján keveri a fanyar humoros, az édes és a keserű ízeket, mint az a citromital, amivel Salma a vendégeit kínálja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9859