KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/november
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Varió egy témára Sára Sándor képi világa
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 2. rész
• Zalán Márk: „Közfeladatot látunk el” Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Kránicz Bence: Dr. Jekyll és Mr. Hyde az erdélyi havasokban Beszélgetés Bagota Bélával
• Benke Attila: Hóba temetett bűnök Valan – Az angyalok völgye
• Herczeg Zsófia: „A képzés a hallgatóért van” Beszélgetés Kiss Melindával
VESZÉLYES GYEREKKOR
• Soós Tamás Dénes: Beszélnünk kell Benniről Beszélgetés Dr. Herczog Máriával és Dr. Máté Gáborral
• Schubert Gusztáv: Örvényben Kontroll nélkül
FILM / SZÍNHÁZ
• Darida Veronika: Kegyetlenség és provokáció Pasolini és Fassbinder színháza
BŰNFILM
• Kovács Patrik: A lázadó mester Hitchcock és az európai modernizmus
• Szíjártó Imre: Zárt rendszerek Lengyel bűnfilmek és politika
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Bűnös jellemek Ed Brubaker – Sean Phillips: Criminal
STREAMLINE MOZI
• Pernecker Dávid: Befejezetlen valóság Kate Purdy és Raphael Bob-Waksberg: Undone
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hatalmas nagy hazugságok Velence
• Baski Sándor: Fények az éjszakában CineFest 2019
KRITIKA
• Kolozsi László: A hegyek ura Monos
• Szalkai Réka: Lélekrablók Lótolvajok
KÖNYV
• Kovács Patrik: Bergman beájulna Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet
MOZI
• Kovács Kata: Cseng mester konyhája
• Baski Sándor: A legfehérebb nap
• Nevelős Zoltán: Ragadozók
• Roboz Gábor: Amundsen
• Huber Zoltán: Az aszfalt királyai
• Fekete Tamás: Pavarotti
• Alföldi Nóra: Szerelemre kattintva
• Benke Attila: Gemini Man
• Vajda Judit: NászszezON
• Tüske Zsuzsanna: Demóna: A sötétség úrnője
• Kovács Patrik: Prédák
• Varró Attila: Rambo V: Utolsó vér
DVD
• Pápai Zsolt: Ray
• Kránicz Bence: Színház a világ
• Gelencsér Gábor: A két korona – Szent Maximilian Kolbe atya élete
• Kovács Patrik: Rés a pajzson
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az esemény

Kovács Marcell

The Happening – amerikai–indiai, 2008. Rendezte és írta: M. Night Shyamalan. Kép: Tak Fujimoto. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Mark Wahlberg (Elliot Moore), Zooey Deschanel (Alma Moore), John Leguizamo (Julian), Ashlyn Sanchez (Jess), Betty Buckley (Mrs. Jones). Gyártó: 20th Century Fox / Spyglass Entertainment / UTV. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 91 perc.

 

Nem is sok évvel ezelőtt, amikor egy új Shyamalan-film bemutatója még eseményszámba ment, a hozsannázó kritikák előszeretettel emlegették a fiatal rendezőt Hitchcock örököseként. Megkérdőjelezhetetlen tehetségét látva nem is tűntek túlzónak az efféle kijelentések, mára azonban világossá vált, hogy erősen sántít az összehasonlítás. Nem legutóbbi filmjei sikertelensége miatt, hiszen a tehetség nem párolog el, hanem mert minél határozottabb kontúrokkal rajzolódik ki az idő múlásával Shyamalan saját művészi karaktere, annál távolabb kerül a becses hitchcocki hagyatéktól.

Hitchcock számára a mozi első számú feladata a szórakoztatás volt, Shyamalan viszont fejlett felelősségtudata révén nem éri be ennyivel, többet akar adni a nézőnek, simogatni a lelkét, gazdagabbá tenni az életét. Mesélhet szellemekről, szuperhős születéséről vagy marslakók támadásáról, a mondanivaló mindig ugyanarra tanít: hogyan legyünk jók és tegyük jobbá a világot. Ez a dicséretes lelkiismeretesség azonban a legutóbbi Lány a vízben esetében már bántó szereptévesztésbe fordult. A filmjeiben – Hitchcockhoz hasonlóan – rendre felbukkanó Shyamalan itt egy fiatal írót alakított, aki készülő könyvével megmutatja a kiutat a zsákutcába jutott emberiség számára.

Az esemény megkímél minket az önértékelési zavar ilyen látványos megnyilvánulásaitól, író-rendezője még csak meg sem mutatja magát (bár rafinált módon mégis szereplője a filmnek). Most is egy B-filmes klisé az alaphelyzet: a lakosságot tömeges öngyilkosságba kergető idegbénító gáz kerül a levegőbe New Yorkban, majd a keleti parton mindenfelé. Shyamalan szívesen választ közhelyes témát, hogy azután valami szokatlant hozzon ki belőle. A kötelező műfaji paneleket alkalmazza most is: hullák hevernek az utcákon, pánik tör ki, mindenki fejvesztve menekül a városból, hogy a civilizációtól távol keressen menedéket. De a természet most nem óvóhely, hanem kíméletlen gyilkos. A Madarak öko-horrorját idézik a rémségek, de amíg Hitchcock ravaszul lemond a vérengzésre adott magyarázatról – és ezzel még nyugtalanítóbbá teszi a látottakat –, Shyamalan ragaszkodik a népnevelő mondanivalóhoz. Indoklása didaktikus, de nem hatástalan, ügyesen megbolygatja vele a bűnös és az áldozat hagyományos szereposztását.

Shyamalan legszokványosabb filmje Az esemény, ránézésre alig tér el az utóbbi időben számtalanszor látott, világvégével riogató moziktól. Ebben a mezőnyben viszont remekül helytáll, a sok finom intelligenciával megrajzolt apró mozzanat, a hiteles emberi pillanatok saját ízt kölcsönöznek neki. Egy vonatkozásában pedig látványosan felülmúlja a hasonló sztorit űrlényekkel vagy zombikkal elmesélő kortárs variációkat: az idegméregtől bénult emberek néma öngyilkosságának képsorainál megrendítőbb és felkavaróbb látvánnyal régen szembesített minket a filmvászon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9565