KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Spirit – A sikító város

Sepsi László

The Spirit – amerikai, 2009. Rendezte: Frank Miller. Írta: Will Eisner képregényéből Frank Miller. Kép: Bill Pope. Zene: David Newman. Szereplők: Gabriel Macht (The Spirit/Denny Colt), Scarlett Johansson (Silken Floss), Samuel L. Jackson (The Octopus), Eva Mendes (Sand Saref), Jaime King (Lorelei Rox), Paz Vega (Plaster of Paris). Gyártó: Lionsgate / Odd Lot Entertainment. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 103 perc.

 

Will Eisner negyvenes évek eleji, újságmellékletként indult szériája mind a tematika, mind a formanyelv szempontjából jelentős összekötő kapocs mozgókép és képregény között. A halálból visszatért ifjú rendőr kalandtörténetei bőven merítettek korának filmjeiből (filléres sci-fitől a film noirig), miközben a szerző paneljeiben is a mozi nyelvén fogalmazott.

Frank Miller Kubrickot idéző gátlástalansággal formálja saját képére az eredeti szöveget. A jókora korpuszból a saját életművében is megtalálható motívumokat kiemelve – mint például az Elektra–Fenegyerek-románcra rímelő Sand Saref–Spirit-kapcsolat – szándékos anakronizmusokkal fűszerezett retro-noirt készített, mely mintha a Sin City és a hatvanas évek Batman-tévésorozatának dobozban maradt zabigyereke volna. A képi világ az előbbi stílusának újrázása: Miller, filmjének pastiche-jellegét növelve, nem átall számos konkrét beállítást is átvenni az elődből. De a CGI-vel való játszadozása jelenthet akkora előrelépést az új leképezési forma nyelvének megszilárdításában, mint az eredeti The Spirit jelentett a comics-éban.

Egy beszélgetésükben Eisner a Hollywood karmai közé került alkotások integritását féltette, míg Miller a legújabb technikákra hivatkozva próbálta meggyőzni a jó álomgyári adaptációk lehetségességéről – hiszen ha bármit vászonra lehet vinni, mi állhatja útját egy jó feldolgozásnak? A Spirit filmváltozata tökéletes illusztrációja a milleri álláspontnak: vászonra vitt képregény, homogén hátterek negatív terei előtt torz lelkű-torz testű figurákra feszülnek a hópelyhekből szőtt textúrák, ám Eisner szellemisége valahol útközben mégis elveszett. Ahogy a képregényben csupán kesztyűs kezeivel jelzett Octopusból Marilyn Manson ruhatárában parádézó ripacs lett, úgy ezt is bombasztikus látványorgiává roncsolta a nagybetűs, megváltó Technika.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9669