KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

D’Artagnan lánya

Déri Zsolt

Bertrand Tavernier érdemei számosak. Kiváló filmtörténész, akinek nem derogált, hogy Az amerikai mozi harmic éve című alapművét két évtized elteltével Az amerikai mozi ötven éve cím alatt naprakészre bővítse. Olyan míves filmek rendezője, mint a Halál egyenes adásban vagy a Vidéki vasárnap. A Coup de torchon gyarmati krimijében elsőrangú fekete humorról tett tanúbizonyságot, a Béatrice passiója középkori drámájában pedig élete legjobb szerepét bízta a más rendezők által leginkább csak csodaszép díszletként használt Julie Delpyre. Ötven felett dupla sebességre kapcsolt a mester, az elmúlt két év alatt három filmet forgatott: kettő közülük – a drogzsarukat bemutató L 627 és a tizenéves gyilkosokról szóló A csalétekkemény, kegyetlen, realista vádirat, a D’Artagnan lánya ellenben habkönnyű, önironikus muri. Leginkább azoknak ajánlható, akiknek csak homályosan rémlik A három testőr, így arra sem emlékeznek, hogy a gonosz Milady cselszövése folytán a kis Constance elhalálozott, mielőtt még bárminemű gyermeket szülhetett volna D’Artagnannak. Aki csak a Walt Disney-stúdió legutóbbi infantilis adaptációját látta, már meg sem hökken, ott az éppen Julie Delpy által megtestesített díszlet-Constance ugyanis életben maradt.

1654-et írunk. Egy jövendő afro-amerikai menekül a francia erdőben, majd beront egy kolostorba, ahol a rendfőnöknő folyékonyan beszéli az elefántcsontpartit (Zombikokena? Kuzubulandi!). Az üldözök ölnek és dúlnak, erre a klastromban felcseperedett címszereplőnő férfiruhát ölt, és meg sem áll Párizsig, hogy rég (nem) látott atyjától, D’Artagnantól kérjen segítséget. A morc öreg gascogne-i kötélnek áll, és előkeríti hajdani testőrcimboráit (az egyik ingeket vasal, a másik arcpakolásban dédelget egyházatyai ambíciókat, a harmadik meg már maga sem tudja hányas ügynök), hogy egy utolsó utáni kalandban ismét megmentsék egy gonosz összeesküvéstől a francia királyság intézményét. Ezúttal segítségükre van a kardforgatás tudományát génjeiben hordozó címszereplőnő és hódolója, a jobbára csak tollat forgató Toprongy Quentin.

Bertrand Tavernier és muskétásai elkészítették a Húsz év múlva alternatív változatát, de közben egy pillanatig sem vették komolyan magukat. A kardozós filmet nézni 1996-ban már ásítóan unalmas dolog, ám Philippe Noiret, Samy Frey és a többiek jókat bohóckodnak, Tavernier pedig – akárcsak a Béatrice passiójában – ismét egy ügyetlen, kissé feminin ifjoncot játszat el Nils nevű fiacskájával. Sophie Marceau Zulawski alatt volt már jó színésznő, ezúttal azonban sem előnyére, sem hátrányára nem válik a produkciónak.

A végén aztán egyenként előjön mindenki, bemutatkoznak és vigyorogva meghajolnak a kamera előtt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=199