KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Mozgókép és paragrafusok

A Múzsa jogot tanul

Schubert Gusztáv

Iránytű a filmes jogszabályok és intézmények labirintusában.

 

A Mozgókép és paragrafusok mindenekelőtt a tények könyve, ami a tényszerűséget és a logikát bedaráló fake news korában kimondottan bátor és szimpatikus vállalkozás. A Kollarik Tamás és Varga Balázs szerkesztette cikkgyűjteményből minden megismerni érdemes faktumot megtudhatunk a magyar és az európai filmgyártás intézményeiről, a filmipar és a forgalmazás európai uniós és tagállami támogatásának rendszeréről, jogi szabályozásáról. A kötet széles ívet fog át az EU kulturális támogatási alapelveit meghatározó Filmművészeti közleménytől a 2004-es magyar filmtörvényig, az Eurimages-tól a Kreatív Európa támogatási gyakorlatáig, a visegrádi országok filmtámogatási rendszerének ismertetésétől a Magyar Nemzeti Filmalap valamint a Médiatanács mecenatúra programja 2011-17 közötti tevékenységének statisztikákkal megalapozott áttekintéséig.

A kötet szerzői a lehető legteljesebb objektivitásra törekedve járják körül, írják le tárgyukat, de nem minősítik, nem kommentálják, és a pontos leírásba sohasem kevernek érzelmeket. Okkal, hiszen egy lexikon szócikkét olvasva sem készítője véleményére és érzelmeire, önreflexiójára vagyunk kíváncsiak, hanem a minden szubjektív szemponttól megtisztított tényekre. E módszer eredményeképpen megbízható és hasznos útmutatót kapnak kézhez mindazok, akiknek valamilyen dolga adódik ezekkel a filmes intézményekkel.

Témájából adódóan a Mozgókép és paragrafusok a szakmabeliekhez szól, nem a nagyközönséghez. A mozinézők a filmre kíváncsiak, a film elkészítésének körülményei, a filmtámogatás jogi háttere aligha érdekli őket, és ez rendjén is van így. Erre a fajta háttérismeretre igazából a kritikaírásban sincs szükség, de mivel a kritikus mindig nagyobb összefüggésekben gondolkodik, a filmtörténet folyamatában, a magyar és az egyetemes filmtermés egészében helyezi el az egyes filmeket, ismernie kell a gyártás és forgalmazás mechanizmusát is, amely ha egy-egy filmen nem is hagy látványos nyomot, egy ország vagy egy nagyobb régió filmkészítőinek mozgásterét nagyon is behatárolja. És ezen a ponton a recenzens (és persze az olvasó) a távolságtartó, leíró szakszöveget olvasva mégiscsak igazi labirintusba keveredik, amelyből igencsak izgalmas feladat megtalálni a kiutat.

A kötet látszólag egyszerű alapkérdése – mi a filmgyártás (és forgalmazás) támogatásának legjobb módja? – rögvest vitakérdéssé változik, ha történeti összefüggésben szemléljük (és a nyitó cikk épp ezt teszi): Miért kellene egyáltalán támogatni a filmgyártást? Hiszen Amerikában mai napig piaci alapon működik, és sokáig így volt ez Európában is, a helyzet csak a II. világháború után, majd az új hullámok stiláris és világszemléleti forradalmával változott meg. A „filmet” tényleg nem kell támogatni, a filmművészetet viszont igen. Hogy miért, azt az EU kultúrpolitikusai szerencsére végiggondolták az 1993-as GATT-tárgyalások során, amikor is az áruk szabad áramlását akadályozó és árdrágító védővámok eltörlése és az egységes európai piac megteremtése volt a legfőbb cél. A szabadpiac hívei (köztük Hollywood nagy stúdiói) a piaci verseny szabadságának jegyében a szubvenció minden formáját elítélték. A támogatáspártiak viszont felismerték, hogy az amerikai filmgyártási és forgalmazási modell a nyelvileg és kulturálisan rendkívül sokszínű Európában nem működik, a kisméretű belső piaccal rendelkező országokban (mint amilyen Magyarország is) a filmművészet állami támogatás híján életképtelen.

Az audiovizuális európai szabályozás kezdettől erre a felismerésre épült: „Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.” A másik fontos alapelv, hogy az EU a kultúra támogatását nemhogy nem központosította, hanem kimondottan decentralizálta: a nemzeti kultúra támogatása tagállami kötelesség és felelősség. Természetesen a filmgyártás támogatásának vannak összeurópai forrásai is (Eurimages, Creativ Europe), de azok mindig résztámogatást nyújtanak, és csak olyan projektet támogatnak, amely már rendelkezik hazai forrással.

A vitában a támogatáspártiak végül is elérték céljukat: a szabadpiaci alapelv győzött ugyan a gazdasági szférában, de a nemzeti kultúra támogatása mentességet kapott. Ez valóban nagy siker, ami nélkül sem a Mozgókép Alapítvány sem a Filmalap nem működhetett volna, de ez az érvelés alapvetően mégiscsak a piaci szemlélet szerint ítéli meg a művészetet. Mintha bizony a kultúra a gazdaságnak valamiféle hendikepes „ágazata” lenne: bohémek és lúzerek korlátolt felelősségű társasága, mely jóra tör ugyan, de mégis örökkön veszteséges. A művészet természetének megértéséhez az európai uniós szabályozás során a francia tárgyalófél jutott legközelebb, eszerint a film és a többi művészet esetében a „kulturális kivétel” (exception culturelle) elvét kell alkalmazni, miszerint a kulturális termékek „nem ugyanolyan árucikkek, mint az általános értelemben vett gazdasági-kereskedelmi termékek”. A gondolatmenet azonban mindmáig nem teljesedett ki: a művészet, mely egyszerre sokszorosítható árucikk és egyedi szellemi termék, nem mérhető, a hasznot és veszteséget más mércével kell kalkulálni, mint a könyvelésben és a közgazdaságtanban. Ez az ideális állapot egyelőre még messze van, a filmművészet múzsája addig be kell, hogy érje a filmbarát jogalkotók paragrafusaival.

 

Fundamenta Profunda 10. MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2018.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14127