KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Szeretlek mint Állat!

Függőségi iszonyok

Huber Zoltán

Novák Erik erősen személyes, improvizációs filmes kísérlete a romantikus komédiák karcos antitézise.

 

A szubjektív nézőpont intenzívebb használata elsősorban a tudatfilmek és horrorok sajátja, de a kisebb kamerák felfutásával a found footage is önálló történetmesélési típussá vált. Az egyes szám első személyű szemszög más műfajokba is átszivárgott, a romantikus komédiák azonban eddig érintetlenek maradtak. A Szeretlek mint Állat! már csak azért is egyedülálló kísérlet, mert a romkomok egyik kedvelt alaptémáját a személyes perspektíva kizárólagosságával ötvözte. Novák Erik filmje persze nem romantikus és távolról sem komédia. A nőfaló hedonista nézőpontjából rögzített érzelmi káosz a főhős viszonyain keresztül a férfi-női kapcsolatok sötétebb oldalát mutatja meg.

Az összetört szívekkel teli útkeresés másik különlegessége, hogy előre megírt forgatókönyv nélkül, hosszabb improvizációkból állt össze. Novák Erik hagyományos stáb nélkül, fejre szerelhető vagy napszemüvegbe rejtett kamerákkal forgatott, kettesben az adott színésznővel. A választott technika törvényszerű következménye, hogy a hagyományos játékfilmek gondosan kimunkált vizuális világával szemben a Szeretlek mint Állat! másfajta befogadói hozzáállást kíván. A hirtelen mozduló, imbolygó képek, a kisebb felbontás próbára tehetik a szép fényekhez és stabil kompozíciókhoz szokott nézőt, cserébe viszont nagyfokú önreflexiót kínál.

Az egyes szám első személyű nézőpont használatának számos izgalmas következménye van. Novák Erik nemcsak olyan helyszíneken forgathatott, ahol egyébként lehetetlen lett volna, de az improvizációk szabadságfoka és intimitása is jóval magasabb. Bár a filmben végig a rendező alteregó-hőse áll a középpontban, kizárólag a vele kapcsolatba kerülő, rá reagáló nőket látjuk. A filmben felbukkanó színésznők nem véletlenül szerepelnek egyenrangú társalkotóként a stáblistán. Nemcsak az egyes jelenetek, de a teljes történetívek is a velük folytatott beszélgetések és improvizációk eredményei. A hiteles hétköznapi környezetbe helyezett rögtönzések egyszerre közvetlenek és természetesek.

Novák Erik elmondása szerint a Szeretlek mint Állat! önterápiás céllal készült. A különböző szálak néha évek alatt formálódtak, a rendező és a vele dolgozó színésznők a saját tapasztalataikat is belegyúrták a szituációkba. Novák karakterében számos nem éppen vonzó férfi tulajdonság egyesül, a hűtlenségtől az elköteleződés-fóbián át a függőségekig. A vele különféle viszonyokba bonyolódó nők próbálják elfogadni vagy legalább megérteni a főhőst, felvillantva a viselkedése mögött lappangó dilemmákat és sérüléseket. A paletta széles, a férfi-női barátság problematikája ugyanúgy felbukkan, mint a céltalan hedonizmus vagy az életközépi válság kilátástalansága.

A választott rendezői megoldásoknak hála az érzelmi utazás mégsem tételszerű vagy didaktikus. A száz órányi anyagból összevágott film történései mozaikszerűen illeszkednek egymáshoz, a tulajdonképpeni cselekményt magunknak kell összeraknunk. A párbeszédek gyakran indulatos töltelékszavakból, elhadart, be nem fejezett, ki nem mondott gondolatokból építkeznek. A biztonságos külső isteni nézőpont helyett a nézőnek így akár tetszik, akár nem, a főhős bőrébe kell bújnia. Bármit is gondoljon róla, egész egyszerűen nem maradhat közömbös iránta. A rendező önterápiája így továbbgondolásra érdemes, néha kifejezetten kényelmetlen kérdésekkel szembesít.

Novák Erik szerencsére nem mentegeti és nem is ítéli el főszereplőjét, inkább nagy adag empátiával és őszinteséggel boncolgatja ezt a sajátos létállapotot. Az egészséges öniróniának köszönhetően a Szeretlek mint Állat! a nem éppen nézőcsalogató koncepció és a súlyosabb témák ellenére sem nehéz vagy nyomasztó. Novák Erik filmje egyszerre rokona az Egyetleneim egyre súlyosabb szerelmi ámokfutásának, Cassavetes önmarcangoló mélyfúrásainak és a fajsúlyosabb, sötétebb romantikus komédiáknak. Besorolni mégsem érdemes sehova, hiszen a jobb híján független filmes kísérletnek bélyegzett alkotás minden tekintetben egyéni utakat követ. Éppen ezért annyira örömteli és fontos, hogy megszületett.

 

Szeretlek mint Állat! – magyar, 2019. Rendezte és írta: Novák Erik. Kép: Novák Erik. Vágó: Papp Szilvia. Producer: Varga Gergely. Szereplők: Novák Erik (Erik), Parti Nóra, Péterfy Bori, Fátyol Hermina, Farkas Franciska, Tóth Orsi. Gyártó: Shooteasy / Filmworks / The Sign Studio. Forgalmazó: Mozgó Mozi. 93 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14126