KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

1895–1995

Egy évszázad egy évben

Bori Erzsébet

A televízió vetítéssorozattal idézi a mozi történetét, aki győzi videokazettával, jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet.

Ilyen még nem volt a magyar televízióban. A filmszerkesztőség példátlan méretű és ambíciójú vállalkozással járul hozzá a százéves mozi ünnepéhez. Egy éven keresztül többféle játék- és dokumentumfilm-sorozat pásztázza végig az egyetemes és a magyar mozgókép történetét a kezdetektől máig. A legbővebb, mintegy száz darabból álló összeállítás, a Válogatás a filmtörténet leghíresebb műveiből, mellette a Száz év filmsikerei (amelyben a legesleghíresebb, és a szent szombat esti főműsoridőben is vetíthető mozikat gyűjtötték össze) és a Válogatás a magyar film történetéből olyan filmes alapműveltséget ad egy országnyi közönségnek, melyhez mostanság csak budapesti lakos, az Örökmozgó törzsnézője juthatott hozzá. Aki győzi videokazettával, most egy jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet, amelyben a néma nagyoktól (Lang, Murnau, Eizenstein, Vigo) a háború előtti hangosfilm-remekeken át (Carné, Hitchcock, Welles, Ford) a hatvanas évek összes újhullámjáig (franciák, csehek, lengyelek, németek) és a legújabbkori kultuszfilmekig (Spielberg, Altman, Kubrick) szinte minden megvan. A magyar filmtörténet a Hyppolit, a lakájjal a háború előtti honi gyártás talán legnagyobb, máig elnyűhetetlen sikerével kezdődik, és Az én XX. századommal ér véget, benne Makk Károly, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András egy-egy, ma már klasszikusnak mondható remeke. És Szabó István legszebb filmje, az Apa. A sorozatokba persze nem fért bele minden, de ami ott van, az csupa vitathatatlan érték: ez a válogatás nem volt tekintettel arra, hogy mi van meg a televízióban, vagy mi az, amit könnyen meg lehet szerezni. Hiszen a legalkalmasabb személyt, abszolút hozzáértőt kértek fel a válogatásra: Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, akit ismer és szeret a közönség, hivatal nélkül nagy tekintélye van a szakmában, ráadásul kiváló pedagógus. Az egy évig tartó program során kéthetenként személyesen is megjelenik a képernyőn, hogy bevezetőt mondjon a válogatáshoz.

A játékfilmeket olyan szatellitprogramok kísérik, mint a Film és… gyűjtőcímű sorozat, amely 14 nagyobb témában foglalkozik a mozival; több ismeretterjesztő sorozat indul az egyetemes filmtörténetről, a képrögzítés fejlődéséről; lesznek portrék és dokumentumösszeállítások a filmművészet nagyjairól, alkotói életmű-sorozatok (François Truffaut, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc), régi magyar filmek próbafelvételei, werkfilmek és egy összeállítás a nemzetközi fesztiválokon díjazott legjobb magyar animációs darabokból. Különleges programként pedig decembertől nyolc alkalommal láthatjuk majd Szirtes András hommage-át, személyes tisztelgő gesztusát a hőskori mozgókép és alkotói előtt: a Lumière-tekercseket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=990