KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Herkules

Tosoki Gyula

Hercules/Le fatiche di Ercole – olasz, 1958. Rendezte: Pietro Francisci. Szereplők: Steve Reeves, Sylva Koscina. Forgalmazó: MultiMix Kft. 105 perc.

 

Az 1950-es évek Olaszországában művész- és közönségfilmezés frontján egyaránt jelentős, sőt világraszóló eredmények születtek: alig halt el a neorealizmus, már formálódóban volt a modern film, a Tevere-parti Hollywoodként emlegetett Cinecittaban pedig a melodrámától a vígjátékig seregnyi műfaj virágzott. A zsánerpadicsom egyik éke a történelmi–mitológiai témájú, és jobb híján peplum névre keresztelt filmféleség volt, amelyhez olyan darabok tartoztak, mint az Odüsszeusz vagy a Herkules-filmek.

Az újfajta – de az olasz filmgyártásban az 1910-es évektől fogva nagy hagyománnyal bíró – peplum prototípusa Pietro Francisci eredetileg Herkules munkái címmel készült filmje. A kiérdemesült Mr. Universe (Steve Reeves) főszereplésével forgott  mozi első blikkre a hasonló hollywoodi csúcsprodukciók slampos változatának tetszik, ám közelebbről megnézve van annyira érdekes, mint azok. A bájos barkácsmegoldások egzotikus jelleget kölcsönöznek neki, a fapados látványvilágot a jól elkormányzott sztori ellensúlyozza. Francisci dicséretére legyen mondva, hogy nem kívánja olyan súlyú tanulságokkal megterhelni a mesét, mint hollywoodi kollégái, igaz, a bombasztikusság növelésére néhány ziccert azért nem hagy ki. Akadnak bőven kimódolt pillanatok (mint a festett naplemente előtt távolba révedő szerelmespárt mutató zárókép), megmosolyogtató megoldások (az akciószcénákban a képek felgyorsítása), ám a film ezekkel együtt is őriz némi fennköltséget, még éppen tolerálható pátoszt.

Extrák: Semmi extra, a film képminősége viszont botrányos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9276