KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film és képzőművészet

N. N.

 

A Filmvilág először szentel teljes lapszámot egyetlen témának. A film és a képzőművészet kapcsolatának bonyolultsága, sokrétű volta indokolja is ezt, sőt a szokásos mentegetőzéssel kellene kezdenünk: „nem törekedhettünk teljességre…”. Valóban, sok minden kimaradt, részben terjedelmi okokból, részben tudatos megfontolásból. Így például nem foglalkozunk az animációval, holott kézenfekvő volna, viszont a rajzfilm, önállósága miatt, hasonló különszámot igényelne. De a képzőművészet fogalmát is le kell szűkítenünk a filmmel rokonítható műfajokra: festészet, grafika, akció, performance és mások – a szobrászat ezúttal háttérbe szorul.

A lehetségesnél kisebb teret kap a film és a festészeti izmusok kölcsönhatása, hiszen nem kívánjuk lexikálisan felmondani e téma szócikkeit, sem ismételni az e tárgyban megjelent munkákat. Többek között a szürrealizmussal Buñuel és Dalí révén lapunk többször is foglalkozott. (A Filmvilág publikációit film és képzőművészet kapcsolatáról számunk végén foglaljuk össze.) Ismertnek tekintjük Moholy-Nagy munkásságát is több magyarul megjelent könyve és monográfiája alapján. Itt kell megemlítenünk, hogy éppen tíz éve jelent meg A film és a többi művészet című kötet (Kenedi János szerkesztésében), amely fontos megalapozása témánknak is. Egy-egy fejezet foglalkozik a filmmel A szürrealizmus enciklopédiája és Az expresszionizmus enciklopédiája című, magyarul is olvasható kötetekben.

Nem írunk most külön Huszárik Zoltánról és Bódy Gáborról: cikkek sora elemezte és dokumentálta munkásságukat a Filmvilágban is, és a közelmúltban egy-egy kiállítás emlékezett meg róluk. Így láthattuk például Huszárik grafikai munkásságát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Bódy kísérleti videoműveit pedig az Ernst Múzeumban.

Témánk szorosan összefonódik az avantgárddal, az experimentális filmmel, hiszen az egyes művészeti ágak határaikat tágítva közös sávokban is mozognak. Mégsem szűkítjük le összeállításunkat az avantgárdra, hiszen sokkal általánosabb érvényű kérdések is felvetődnek, mint például a festmény és a film terének összefüggései, vagy az olyan dilemmák, hogy miféle képet látunk egyáltalán a moziban, vagy lehet-e – úgymond – festeni a celluloidon.

Elsősorban ezeken a területeken szeretnénk tisztázni néhány félreértést és eloszlatni bizonyos előítéleteket. Hisszük, hogy e két művészeti ág egymásnak mintegy tükröt tartva új oldalait mutatja föl. A filmművészetben pedig nem festészetet vagy regényt kívánunk látni, hanem azt, ami: tisztán filmet, vagy a húszas évek kifejezésével élve: abszolút filmet.

 

E számunk anyagát összeállította és szerkesztette: Kovács András Bálint és Lajta Gábor.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/09 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8214