KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy holland Jáva szigetén

Báron György

A film alapjául szolgáló könyvet – a holland Multatuli (valódi nevén: Edward Douwes Dekker) Max Havelaar című regényét – Sigmund Freud a világ tíz legnagyobb regénye közé sorolta. A filmet nézve nehéz megértenünk a modern lélektan atyjának lelkesedését. Fons Rademakers kétrészes, lassú hömpölygésű történelmi tablója nem tartozik a világ tíz legjobb filmje közé. Sőt, ez a holland alkotás a világ igen nagy számban előállított rossz filmjei közé tartozik, s alighanem Freud sem találna benne különösebb szellemi izgalmat.

A történet a múlt század derekán játszódik, a holland gyarmatbirodalom gyöngyszemén, Jáván. A címbeli „egy holland” liberális elveket valló gyarmati főtiszt, akinek minden civilizációs igyekezete megtörik a helyi korrupt törzsi vezetők és az őket támogató fehér helynökök ellenállásán. Hősünk végül illúzióitól megfosztva távozik a szigetről. A film körülbelül olyan iskolásán unalmas, ahogy az a felidézett történet alapján elképzelhető. Szép óceáni tájakat látunk, tiszta tekintetű kisgyerekeket, munkában megtört öregeket, kegyetlen és agyafúrt elnyomókat. A helyi és hollandus elnyomók mulatoznak, esznek-isznak, míg a javai parasztok keményen dolgoznak és nyomorban tengődnek. Mintha jóindulatú, bár kissé bugyuta tankönyv-illusztráció peregne a szemünk előtt, mely a gyarmatosítás hátrányait példázza. Annak a felnőtt nézőnek azonban, aki mindeme hátrányokról régóta amúgy is meg van győződve, ez a színes, kétrészes közhelyparádé csekély szellemi felüdülést kínál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7501