KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hegy legendája

Dániel Ferenc

 

Kétórás mozgókép-mese koravén gyerekeknek vagy visszamaradott felnőtteknek: Hongkongból. King Hu rendezőproducer mintha be akarná bizonyítani, hogy varázslatos tájaikon nemcsak a karate, a csihi-puhi akrobatika járja, hanem megterem ott a legenda is, a misztikum, a rontás, a káprázat. Persze nem a farmergyártó manufaktúrák környékén, vagy a korszerű szereldékben – ugyan! –; a Szung dinasztia archaikus mondái között. Valamilyen ősi háború után, az elhagyott Északi Erőd tájékán, ahol az unalom terjeng. Ázsiai unalom. Hu úr (talán vándor írnok? misztikus műfordító?) magas megbízatás nyomán négy kötet buddhista szútrát másol; s milyen naiv egy XI. századbeli értelmiségi is, hogy nem veszi észre: körülötte emberformájú démonok, jó és rossz lelkek, tamtamozó szerzetesek nyüzsögnek – arra várva, hogy a kész másolat végre megváltsa őket. Hu úr minden mértéket meghaladóan egy-ügyű; démon szépséget vesz feleségül démonanyóssal; igaz, XI. századi luxusháztartás szolgálja kényelmét és akadnak jótét lények, akik vigyáznak épségére is. Amikorra ez a vigyázat átcsap kénköves, durrogós, füstös körmérkőzésbe, és a szútra-kópia kész, az írástudónak is felnyílik végre a szeme: „hinnye, itt az alvilág játszadozik! Nőm, a gonosz majd’ megölt! Felhő kisasszony, a légies, költői szerelem tárgya hamvába holt!”.., és így tovább. Mi hitelesítené jobban, hogy a hongkongi filmesek sem hisznek a mesében, minthogy hősünket a történet végén fölébresztik: álom volt az egész. Szabvány álom, számunkra kissé idegen körítéssel. A berendezési tárgyakat, a jelmezeket, a szobrokat emlékezetünk ázsiai tárlóiban őrizzük majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7347