KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Birodalom visszavág

Harmat György

 

Örömünkre újra itt vannak: Luke Skywalker, Han Solo, Leia hercegnő és a többiek. A kilenc részre (három trilógiára) tervezett kozmikus saga ötödik epizódját láthatjuk most – mint utólag kiderült, az eredeti Csillagok háborúja volt a negyedik.

A két elkészült film alapján úgy tetszik, George Lucas terve sok rokonságot mutat Tolkien a 40-es években íródott regénytrilógiájával, A Gyűrűk Urával, amely ma népszerűbb, mint valaha: éppen A Birodalom visszavággal egyidőben készült el rajzfilmváltozata Ralph Bakshi rendezésében (s nemrég megjelent magyarul is). Mindkét műnek átlagos képességű ifjú a főhőse, akiknek idős mester adja át a stafétabotot. Közös motívum: Jó és Rossz ugyanannak az Erőnek két oldala. Közös a sosemvolt teremtményekkel benépesített sosemvolt mitológia megalkotásának igénye.

Ez utóbbin többen munkálkodnak új Hollywood rendezői közül, így Steven Spielberg is, akinek Harmadik típusú találkozások című filmje szintén tündérmese, akárcsak A Gyűrűk Ura vagy a Csillagok háborúja. Georges Lucas történetéből, Lucas közreműködésével Spielberg rendezte az 198l-es év nagy sikerét, Az eltűnt frigyláda elrablóit. (Spielberg egyébként éppúgy másnak adta át a Cápa 2 megrendezését, mint ahogy Lucas a „csillagháborúkat” Irvin Kershnernek.)

Minden folytatás örök hátránya: igyekszik megtartani a már elért siker elemeit, így nem adhatja a meglepetésnek ugyanazt az örömét, mint az első darab. Kershner (Lucas és mások írói közreműködésével) ügyes módszert alkalmaz ellensúlyozásul: a kiszámítottan naiv báj mellett (amely a Csillagok háborúja egyik legjellemzőbb vonása volt) bonyolultabb, ellentmondásosabb jellemeket és helyzeteket fest. Ábrázolásmódja egy fokkal „felnőttebb”, anélkül, hogy földre szállítaná a mesét. A jókat több (bár időleges) kudarc éri, mint korábban, egymástól elszigeteltebben küzdenek, szinte háromszöggé alakul Luke, Han és Leia viszonya. A befejezés pedig kiköveteli a folytatást.

Minden izgalma ellenére a George Lucasra jellemző sajátos ízek (alig észrevehetően finom irónia, nagyvonalú könnyedség) azért hiányoznak ebből a filmből. Ezért csak egy kívánságunk marad: bár ő rendezné a sorozat (remélhetőleg megvalósuló) további darabjait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7184