KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Rövid hírek

N. N.

 

78 éves korában elhunyt Wolfgang Staudte, a háború utáni másfél évtizednek Helmuth Kautner mellett legjelentősebb német rendezője. 1945-től 53-ig az NDK-ban, azóta a Német Szövetségi Köztársaságban élt és dolgozott. A magyar közönség majdnem minden főbb alkotását láthatta. Emlékezetes művei A gyilkosok köztünk vannak (1946), Az alattvaló (1951), Jelzőtűz (1954), Kose Bernd (1956), A búcsú (1960), Asszonyok, faluja Herrenpartie (1964).

 

*

 

1983. november 11-én Londonban meghalt Jerzy Lipman. 61 éves volt. Lipman az 1956 utáni lengyel filmművészet legnagyobb hatású, iskolateremtő operatőre volt. Különösen Andrzej Wajda életművéljen felmérhetetlen a hatása. Ő fényképezte A mi nemzedékünket, a Csatornát, a Légiót. A fekete-fehér operatőri munka mestere volt, de Wajda első színesfilmjében (Lotna) is rendkívül értékeset alkotott. Más lengyel rendezők, így Munk, Kawalerowicz és Polanski mellett is dolgozott. 1969 óta Londonban élt.

 

*

 

44 éves korában meghalt Zygmunt Samosiuk. Wajda „második rendezői korszakának” operatőre. Az ő nevéhez fűződik a Légyfogó, a Tájkép csata után és a Nyírfaliget, de egyik operatőre volt az Ígéret földjének is.

 

*

 

Nyolcvanéves korában elhunyt Grigorij Alekszandrov szovjet filmrendező. A szovjet zenés vígjáték megteremtője, Alekszandrov, eredeti nevén Grigorij V. Mormonyenko 1903-ban született Szverdlovszkban, itt tanult színészetet. 1921-ben a moszkvai Proletkult Színház szerződtette, 1924-től a Proletkult Központi Munkásstúdióban játszott.

A húszas-harmincas években Eizensteinnel dolgozott együtt, a Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október a Régi és új és a Viva Mexikó! asszisztense volt, az Októberben és a Régi és újban kisebb szerepet is vállalt. A harmincas években Hollywoodba is elkísérte Eizensteint, hogy az amerikai filmipart tanulmányozza. 1933-tól forgatott önállóan. Ismertebb filmjei: Vidám fickók (1934), Cirkusz (1936), Volga-Volga (1938), Találkozás az Elbán (1949), Glinka (1952).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6395