KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Gourmé lángos

Egynyári kaland

Huber Zoltán

A könnyed kis flört négy évad alatt komoly szerelemmé érett.

 

Súlytalan, egyetlen felvonásos limonádénak indult a köztévé tinisorozata, hogy öt évvel később az egyik legjobb kortárs magyar szériaként érjen véget. Az első évad elnagyolt figurái és vattacukros szerelmi civódásai a gulyáskommunizmusból velünk maradt lángosos-vízibiciklis tóparti romantikával keverve tisztes nézettséget hoztak, az egynyárinak szánt kaland így folytatódhatott és egyre tartalmasabbá válhatott.

A Kovács M. András írta és Dyga Zsombor rendezte kedves és ártalmatlan produkciót a második évadtól Zomborácz Virág jegyzi, aki fokozatosan a saját képére formálta az eredeti koncepciót. Nemcsak a balatoni nyarak hamiskás mítoszát és a szappanoperás műfaji megoldásokat kezelte egészséges öniróniával, de izgalmas karakterekkel és hiánypótló témákkal gazdagította az egyre komplexebb történetet.

Az Egynyári kaland a második évadtól kezdve nagyon határozottan elutasítja a bugyuta tinicsajos sztereotípiákat és nagyon alaposan kidolgozott női figurákat vonultat fel. Akad itt öntörvényű különc, függőségeivel küzdő, bizonytalan vadóc vagy a saját vágyaival nehezen szembenéző építész. Annak persze, hogy a lányok egytől-egyig önálló, ellentmondásokkal teli egyéniségek, teljesen természetesnek kellene lennie. Sajnos azonban az Egynyári kaland árnyalt, éppen ezért kimondottan vagány figurái még mindig kivételnek számítanak.

A sorozat tudatosan megy szembe az uralkodó mintákkal, mégsem esik túlzásokba. A fordulatos cselekményben hol a fiúk csábítják el a lányokat, hol fordítva. A személyes és szakmai konfliktusok nemek szerinti eloszlása kiegyensúlyozott, a tétova döntések mindig a karakterek jellemvonásaiból fakadnak. A fiatal magyar színészek, különösen Schmidt Sára, Walters Lili és Piti Emőke rendkívül hitelesek a szerepeikben.

Nemcsak a csajok, de a srácok is érzékenyek és bizonytalanok, illetve ők is folyamatosan reagálnak az uralkodó társadalmi elvárásokra. A szereplők rendszeresen szóvá teszik, ha a nemi szerepekhez tapadó kliséket és rítusokat kérnek rajtuk számon. A maszkulin külsejű srác nem ért az autókhoz, ahogyan a barátnője sem helyezi a karrierje elé a párkapcsolatát.

A harmadik és negyedik évadban a Balaton már inkább csak jelzésszerűen bukkan fel és inkább a fővárosi helyszínek dominálnak. Az alkotók már csak a személyes érintettségük okán is jobban érzik Budapestet és erőlködés nélkül varázsolják a szereplők köré a városi környezetet. A jól megírt karakterek és az életszagú helyszínek együttes következményeként a párkapcsolati zűrök közé igen aktuális és fontos kérdések ékelődnek, általában ironikus vagy groteszk formában.

A munkahelyeken rendre szembesülhetünk szexuális zaklatásokat bőven kimerítő esetekkel, ezek mégsem drámai események, az elkövetők inkább szánalmasak. Hasonló telitalálat a legénybúcsú vagy az egyetemi ivászat intézményét kifigurázó epizódok, de többek között a túlzott egészségmánia, a PUA-mozgalom vagy a hivatali bürokrácia is megkapja a magáét.

Az Egynyári kaland humora parodisztikus, szabadszájú és imponálóan cinikus. A lányok és a fiúk ambíciózusak és öntudatosak, nyíltan beszélnek a vágyaikról és a félelmeikről. Az önfejű, impulzív karakterek és a szertelenül kacskaringózó mellékszálak gyakran meghökkentőek, így minden epizódban számos jótékony meglepetés vár a nézőre.

Figyelemreméltó az is, ahogyan az alkotók a tinisorozatos formához viszonyulnak. Zomborácz Virág úgy használja a „fiatalok-nyár-szerelem” kötelező paneleit, hogy rendre ki is forgatja azokat. Nemcsak a váratlan epizódok és ellipszisek frissítik fel a kliséket, de a mellékszereplőkkel vagy az érzelmi bonyodalmak feloldásával a sorozat néha az abszurditás határáig merészkedik.

A merészebb poénok, az állandó önreflexió és az egészséges irónia ellenére a kialakuló kapcsolatok mégis realisztikusak. Zomborácz szerzői kézjegyei, a finom összekacsintások nem válnak el élesen az elsődleges célközönséget kiszolgáló direktebb megoldásoktól. A különböző rétegek szépen ötvöződnek, az Egynyári kaland így azoknak is tartogat érdekességeket, akiket egyébként nem hoz lázba egy szórakoztató balatoni sorozat.

 

Egynyári kaland – magyar tévésorozat, 2015-2019. Rendezte: Zomborácz Virág, Dyga Zsombor, Akar Péter. Írta: Kovács M. András, Zomborácz Virág. Kép: Marosi Gábor, Somogyvári Gergő. Zene: Balázs Ádám. Szereplők: Schmidt Sára, Walters Lili, Piti Emőke, Dobos Evelin, Döbrösi Laura, Vecsei H. Miklós, Rubóczki Márkó, Héricz Patrik, Király Dániel, Fehér Balázs Benő, Szalay Bence. 26x52 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14157