KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ocean’s 8 – Az évszázad átverése

Varró Attila

Ocean’s Eight – amerikai, 2018. Rendezte: Gary Ross. Írta: Olivia Milch és Gary Ross. Kép: Eigil Bryld. Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Sandra Bullock (Debbie), Cate Blanchett (Lou), Anne Hathaway (Daphne), Rihanna (Nine Ball), Helena Bonham Carter (Rose), Richard Armitage (Becker). Gyártó: Warner Bros / Village Roadshow. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 110 perc.

 

A gender-zsánerfordító 2010-es évek nem csupán női szemszögből revízionált, újragondolt műfajfilmek kiváló darabjait hozta magával, de a korszellemet kizsákmányoló, ostoba femploitation-filmek áradatát is elindította, élen hajdan sikeres férfi-franchise-ok felesleges és fantáziátlan kasztrálásaival a Mercenaries feláldozható fúriáitól a szingli-Szellemirtókig. Utóbbi trendbe csatlakozik be az Ocean’s 8 szupersztáros stúdiófilmje, amely a Soderbergh-széria spin-offjaként Danny húgát, Debbie-t (!) követi nyomon, ahogy hét belevaló társnőjével meglovasítja a Metropolitan Múzeum felbecsülhetetlen értékű ékszerkollekcióját.

A női westernekkel, akciófilmekkel vagy buddy komédiákkal ellentétben igen kisszámú női heist-filmek egy kivétellel napfényes vígjátékok, középpontban pár kétségbeesett háziasszony (How to Beat the High Cost of Living), takarítónő (Mad Money), pompomlány (Sugar&Spice) szerencsés kimenetelű és erőszakmentes amatőr-stiklijével: Gary Ross átirata ezek habkönnyű példáját követi a tiszta gengszterfilm-hagyományt sikerrel feminizáló Nagy dobás kőkemény vádirata helyett – bár egyikkel sem veszi fel a versenyt sem humor, sem rafináltság terén (meglepőnek szánt fordulatainál csak kínos in-joke-jai értelmetlenebbek). Ennél nagyobb bűne azonban, hogy meséjében a „női változat” tisztes törekvése kimerül az alapfilm Szex és New York-komformizálásával: mert hát mi mást is rabolhatna hét vérprofi gengsztercsaj, rács mögött ráncfelvarrt szélhámosnőtől Rihanna rasztalány-hackerén át a Kötelező Indiai Töltelékmacáig, mint a lányok legjobb barátját, a gyémántokat; hol máshol, mint a Vogue által szervezett Met Gála csillámfényes sztárparádéjában; és hogyan másként, mint akció közben lazán lábkörmöt lakkozgatva, csini nagyestélyikben pompázva és nem mellesleg az áruló pasin bosszút állva. Az Ocean’s 8 szomorú bizonyítéka annak, hogy nincs az a műfaji motívum, amit ne lehetne bukszanyitogató Kiskegyed-klisékre fordítani, egyúttal sötét előfutára Barbie Bond-nak, az unikornisokon lovagló Butch Cassidy-Sundance Kitty párosnak és Bridget Jonesnak a Végzet Templomában.

Varró Attila


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13743