KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Miért én?

Strausz László

De ce eu? – román, 2015. Rendezte és írta: Tudor Giurgiu. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov. Szereplők: Emilian Oprea (Panduru), Mihai Constantine (Codrea), Andreea Vasile (Dora), Liviu Pintileasa (Ionut). Gyártó: Chouchkov Brothers / Libra Films / Cor Lenis Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 125 perc.

 

A kilencvenes években az ENSZ és az Unió háborús bűnök vádja miatt gazdasági embargó alá vette Szerbiát. A blokád kijátszása a környező országok szervezett bűnözői csoportjainak egyik legfontosabb bevételi forrásává vált, így például csak Romániából sok tízezer tonna kőolajat szállítottak a szomszédba. Ezek a tranzakciók a titkosszolgálatok védelme alatt álltak, majd a szolgáltatásért cserébe számos politikus kampányát finanszírozták a bevételekből.

Tudor Giurgiu valós eseményeken alapuló Miért én? című filmjének főhőse, Christian Panduru egy fiatal, naiv de ambiciózus bukaresti ügyész, akit főnökei egy ilyen korrupciós ügy gyors felgöngyölítésével bíznak meg. A paranoia-thriller műfaji szabályainak megfelelően azonban a történetben semmi és senki sem az, aminek látszik. Legmagasabb politikai körökig vezető szálak, gátlástalanság, cinizmus és manipuláció ellenszelében Panduru fokozatosan döbben rá arra, hogy ebben a játszmában az igazság kiderítése senkinek nem áll érdekében.

A film magabiztos és öntudatos módon használja az egyre kiismerhetetlenebb ügybe fokozatos belecsavarodó, joggal paranoiás ügyész karakterének műfaji elemeit (többek között Coppola Magánbeszélgetések-je is megidéződik abban a jelenetben, ahol a poloskát kereső főhős őrjöngve tör-zúz saját lakásában). Egyenletesen magas színvonalú színészi alakításoknak és feszes ritmusának köszönhetően a Miért én? izgalmas zsánerdarab, amelynek a konkrét korrupciós ügyekre való tekintettel még politikai gesztusként is fontos szerepe van.

Mióta Románia csatlakozási tárgyalásain a kora kétezres években az EU feltételként szabta a mindent átható korrupció elleni harcot, a látványos antikorrupciós ügyek a belpolitikai leszámolások eszközeivé is váltak. Erről a összetett játszmáról, illetve az állam, a néhai államszocialista titkosszolgálatok és az új vadkapitalista bűnözői csoportok genealógiájáról Kelet-Európában annak ellenére még nem sok thriller készült, hogy ez a történet – még ha eltérő formában is, de – a térség országainak közös tapasztalata. Nemzetközi viszonylatban a műfaji vetélytársaihoz képest alacsony költségvetésből készült film, amely egyes pontokon kifejezetten tévés hatást kelt, talán nem fog átütő sikert aratni, de a regionális sikerre és nézőkre joggal számíthat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12470