KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmes nővérek

Kolozsi László

Die geliebten Schwestern – német, 2014. Rendezte és írta: Dominik Graf. Kép: Michael Wiesweg. Zene: Sven Rossenbach és Florian van Volxem. Szereplők: Hannah Herzsprung (Caroline), Florian Stetter (Schiller), Henriette Confurius (Charlotte), Ronald Zehrfeld (Wilhelm). Gyártó: Bavaria / WDR / Wega Film. Forgalmazó: ADSL. Feliratos. 138 perc.

Nyáry Krisztián szép sikereket ért el irodalmi képeskönyveivel, melyek híres alkotók szerelmi ügyeit tárgyalják. Nem egy irodalomtörténész vitatta, hogy van ezeknek a míves albumoknak konkrét haszna: tehát hogy olvasásra csábítanának. A Nyáry könyvek történetei közt mindenesetre számos olyan van, ami filmre kívánkozik. (Egy fecskét mondhatunk – nem csinált nyarat – Deák Krisztina remek Csinszka-filmjét). A neves irodalmárok, zenészek szerelmi ügyeit sok jelentéktelen (ha kellemetlennek nem is mondható) film tárgyalja. Volt már vászonlovag Chopin, Beethoven, nemrég Dickens, nem egyszer Goethe is. Most Schiller került sorra. Kit a Szerelmes nővérek lelkes szépfiúnak ábrázol (Schillerhez egyébként valóban hasonlónak látszik az őt alakító Floraian Stetter). A két jó családból származó, a művészetekért rajongó, lelkesült Legenfeld lány és a német szerző menage a trois-ját tárgyaló film alig néhány jelenetben kapaszkodik – mint a fuldokló Schiller – a lányregény-adaptációk színvonala fölé (említsünk meg egy ilyet: a kislány kimentése a megáradt folyóból tartogat izgalmakat, ahogy az azt követő erotikus szárítkozás is; ugyanakkor szinte megbocsáthatatlannak tetszik a két kézzel egyszerre író alakjának lefestése). A szinte indokolatlan narráció olyan, mintha egy romantikus művet olvasnának fel a filmre. Ám ez a regény nem éri el sem Goethe, sem más kortárs alkotó legalacsonyabb színvonalú művének szintjét sem. A fejlődési regény illetve dráma a német romantika egyik legfontosabb terméke, a copyright ugyan Goethéé, de eme nemes irodalmi hagyomány folytatói is ismert nevek: ez a film tulajdonképpen a két lány, Charlotte és Caroline fejlődéstörténete, sok szelíd erdőt mutató körsvenkkel, ál-drámákkal. Hogy mit nyújt a színes irodalmi képeskönyvön túl Dominik Graf alkotása? Tulajdonképpen nem sokat. De színes, érzelmekkel dúsított képeskönyvnek (csodálatos szobabelsőket és étkészleteket látni) tökéletesen megfelel.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12187