KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csókok és gólok

Csiger Ádám

La gran familia española – spanyol, 2013. Rendezte és írta: Daniel Sánchez Arévalo. Kép: Juan Carlos Gómez. Zene: Josh Rouse. Szereplők: Verónica Echegui (Cris), Antonio de la Torre (Adán), Quim Gutiérrez (Caleb), Patrick Criado (Efraín). Gyártó: Atípica Films / Mod Producciones / Anena 3 Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

Daniel Sánchez Arévalo negyedik nagyjátékfilmjét a Hét menyasszony hét fivérnek nyitó és záró képsorai foglalják keretbe. Előző mozija, a Laza esküvő három unokatestvér, a Csókok és gólok öt fivér története, akiket apjuk kedvenc filmje után (abc sorrendben, bibliai nevekre) keresztelt el. Az író-rendező nem csak színészeket hoz vissza korábbi filmjeiből, bonyodalmakat is: a legifjabb fivér gyerekkori szerelmét készül feleségül venni a 2010-es labdarúgó világbajnokság döntője napján, az elidegenedett nagycsalád újraegyesülése viszont titkokról és hazugságokról rántja le a leplet.

A Csókok és gólok úgy viszonyul a megidézett ó-hollywoodi klasszikushoz, ahogy a Játszd újra, Sam! a Casablancához. A családfő az álomgyári musical mintájára képzelte el a família jövőjét, ehelyett ő és fiai hasonló karakter-ívet járnak be, mint a direktor korábbi mozijainak hősei. Felnőtté válásukkal csalódnak gyerekkori ideáljaikban és ideáikban (szerelem, házasság, család), de a zord valóságba való beletörődés helyett végül mégis megvalósítják álmaikat, a maguk tökéletlen, kisszerű, hamis módján. Minderre a posztmodern zsánerfilm (elő)története is rímel: az idealista, eszképista klasszicizmust felváltó kiábrándult, realista modernizmus után auteur-ök önironikus vígjáték-parafrázisok formájában játsszák újra kedvenc klasszikusaikat. A rendező szerzőisége ebbe az irányba tart: első két filmje, a Sötétkékmajdnemfekete és a Kövéren szép az élet elsősorban drámák, csak aztán komédiák, viszont tarantinós romkommal folytatta (Laza esküvő). A fősodor bevételére tett erőfeszítésében viszont ezúttal túllő a célon. Előző filmjével Almodóvar és Amenábar előtt tisztelgett, most a spanyol válogatott előtt hajt fejet; a szappanoperás, melodrámai premissza a nők, a sportfilmes szál a focirajongók és a spanyol nagyközönség bevonzását szolgálja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11627