KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Zorba, a görög

Bocsor Péter

Zorba the Greek – amerikai–angol–görög, 1964. Rendezte: Mihalisz Kakoiannisz. Szereplők: Anthony Quinn, Alan Bates, Irene Papasz. Forgalmazó: 20th Century Fox. 142 perc.

A szirtaki mindenki számára a görög nép lelkületét, felhőtlen életörömét és összetartozását fejezi ki. Noha a hagyományos görög népi kultúrát idézi, kevesen tudják, hogy ez a tánc a Zorba, a görög rendezőjének pontos utasításai alapján született, és csupán a film első vetítésekor kapta a szirtaki nevet. Kakoiannisz kérésére a koreográfus (Giorgosz Proviasz) különböző hagyományos táncok elemeit keverve olyan koreográfiát alkotott, ami a nyugati néző számára érthetően fogalmazza meg a görög identitás lényegét. Ehhez azonban egyensúlyt kellett teremteni ennek az identitásnak az alapvető kettőssége, a görögöket a nyugati kultúrához kapcsoló antik múlt és a mindennapokat a legutóbbi időkig meghatározó keleties kultúra között. Mikisz Theodorakisz zeneszerző kifejezetten a nyugati ízlést tükröző, fülbemászó zenéjével kísérve, a film védjegyének számító táncos jelenetekben a főszereplőt alakító, mexikói–amerikai származású Anthony Quinn úgy képes megjeleníteni a görög néplelket alapvetően meghatározó életörömöt, jókedvet – azaz a nehézségeken rendre felülkerekedő vitalitást –, hogy közben rejtve marad az egységes nemzeti identitás jellemzően konstruált, mesterséges volta.

A film sikerét általában is a legkülönbözőbb ellentétek feloldásának szándékával lehet magyarázni. Az alapjául szolgáló regény az Alexisz Zorbasz élete és kalandjai, Nikosz Kazantzakisz 1946-ban görögül megjelent műve, amelyben egy nyugatias műveltségű, fiatal görög értelmiségi és egy rejtélyes, tanulatlan bölcs barátsága áll a középpontban. Kakoiannisz hét Oscarra jelölt és hárommal ki is tüntetett (illetve számos egyéb rangos elismeréssel övezett) filmjében a fiatal férfi szerepét egy krétai utazásra induló angol író veszi át, és így a regényhez képest tovább nő a két férfi közötti kulturális szakadék, amely felett azonban a kapcsolatuk megerősítésével hidat vernek. Emellett az írót megformáló Alan Bates halk szavú, mára kissé erőtlennek ható alakítása a rendező szerint „remek ellensúlya Anthony Quinn-nek, aki néha valósággal leugrik a vászonról”.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között megtaláljuk a rendező audiókommentárját, egy életrajzi filmet Anthony Quinnről, illetve alternatív kezdést és egy kisfilmet a forgatásról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11090